Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságában (LIBE) készül egy javaslat, amelyet aztán a parlament plenáris ülése elé terjesztenek. A javaslat egy megállapodást készít elő a három fő uniós intézmény, az Európai Parlament, az tagállamokat tömörítő Tanács és az Európai Bizottság között az uniós értékek védelméről. Kérdés, hogy a tagállamok kormányai bevállalják-e.

Az Európai Parlament. Biztosítékot akarnak.

A szöveget egyelőre még a LIBE tárgyalja, de a javaslat készen van, most a módosító indítványok beépítése van soron, ami nyilván nem könnyű feladat, mert a 14 oldalas dokumentumhoz 337 változtatási kérelem érkezett. Michal Simecka szlovák liberális politikus a jelentés előadója, aki azt mondta a szerdai bizottsági ülésen, hogy az értékek védelme nem csak a jogállamiságot jelenti, hanem mindazt, amit az uniós alapszerződés rögzít. Ezekről az értékekről ez olvasható az alapszerződésben:

Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.

Ádáz támadások... különösen Magyarországon

A készülő, demokráciát védelmező eljárás egyik célja, hogy a számos, de kevéssé hatékony jogállamisági eljárást áramvonalasítsa. A javaslat indokai között természetesen van utalás a magyar helyzetre is. Úgy fogalmaz a javaslat, hogy az előző évtizedben több tagállamban is ádáz módon támadták az uniós értékeket és a nemzetközi összehasonlítások és a Parlament állásfoglalásai a demokrácia jelentős hanyatlásáról tanúskodnak, különösen Magyarországon és Lengyelországban. A közös álláspont nagyban épít arra a munkára, ami jelenleg is zajlik az Európai Bizottságban. A Bizottság még ebben a hónapban közzéteszi valamennyi tagállamra nézve az éves jogállamisági jelentést, amely első alkalommal például az igazságszolgáltatás függetlensége, a fékek és ellensúlyok rendszere valamint a sajtó sokszínűsége és függetlensége kapcsán tesz majd megállapításokat. Az EP-s javaslat alapján az éves ellenőrzési ciklusnak országspecifikus ajánlásokat kell tartalmaznia, a végrehajtásra vonatkozó határidőkkel és célokkal együtt. Ezeket a következő éves vagy sürgős jelentésekben nyomon kell követni. Hangsúlyozzák, hogy az ajánlások végrehajtásának elmulasztását konkrét uniós végrehajtási intézkedésekhez kell kötni.

Ez egy lényeges újítás lenne, ami a nehézkesen és lassan működő 7-es cikkelyes eljárást is kiválthatná.

Sürgősségi esetek

Arra is van javaslat, ha valahol hirtelen romlás történne az értékek védelme terén. Az indítvány azt mondja, hogy amennyiben egy, vagy több tagállamban a helyzet az uniós értékek közvetlen és súlyos sérelmét idézi elő, az Európai Parlament, vagy a tagállamokból álló Tanács kivételesen felkérheti a Bizottságot, hogy készítsen sürgős jelentést a helyzetről. A Bizottság a jelentést a három uniós intézmény értékekkel foglalkozó munkacsoportjával konzultálva készíti el. A Bizottság az Európai Parlament, vagy a Tanács kérését követően legkésőbb két hónapon belül nyilvánosságra hozza a sürgős jelentést. Ennek megállapításait bele kell foglalni a következő éves jelentésbe. A sürgős jelentés ajánlásokat fogalmazhat meg az uniós értékeket fenyegető közvetlen veszély kezelésére.

Roberta Metsola (Európai Néppárt) szerint nem jár közös pénz, ha sérül a jogállam

Az EP-képviselők hozzászólásai során kiderült, hogy a Fidesz pártja, az Európai Néppárt támogatja a javaslatot. Roberta Metsola képviselő azt is hozzátette, hogy a jogállamiság és a kifizetéseket összekapcsolását továbbra is fontos és jó dolognak tartják. A képviselők túlnyomó többsége ezen az állásponton volt. Az ellentábort az EU-szkeptikus, populista Identitás és Demokrácia frakció, valamint a lengyel kormánypárt által vezetett Európai Konzervatívok és Reformerek Szövetsége alkotta. Előbbiek nevében Nicolas Bay azt mondta, hogy

ez a jogállamisági téma még jobban szét fogja Európát szakítani, mint a brexit tette.

Utóbbi szövetség képviseletében a lengyel Beata Kempa arról beszélt, hogy a jogállamiság egy megfoghatatlan fogalom, és az EU valójában stigmatizálni akarja a kormányokat. Ha a később a parlament többsége támogatja a javaslatot, megkezdődhetnek a tárgyalások a tagállamokkal, amelyek kormányai azonban eddig vonakodtak attól, hogy egymást szankcionálják.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!