Az EU lelkiismereteként működik az Európai Parlament a külpolitikában, ha az autoriter rezsimekről van szó – állítja a Political Capital friss tanulmánya. Az írás magyar EP-képviselők munkáját is elemzi: a Fidesz EP-delegációja az esetek többségében az Európai Néppárt fősodrával szavaz, nem pedig a magyar kormány álláspontja szerint. Oroszország egyik legnagyobb kritikusa pedig a jobbikos Gyöngyösi Márton, rácáfolva a párt korábbi irányvonalára.

Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin a Kreml-ben 2018 júliusában. Forrás: Orbán Viktor Facebook-oldala

Az autoriter országok – különösen Oroszország és Kína – sokkal nehezebben tudják az uniós intézményeket befolyásolni, mint a nemzeti kormányokat - állapítja meg a Political Capital budapesti elemzőintézet nemrég publikált tanulmánya. Az elemzés szerint az illiberális rezsimek az Európai Parlamentre képesek a legkisebb nyomást gyakorolni.

A testület ugyanis az uniós külpolitika lelkiismereteként működik: míg az Európai Unió Tanácsában egyetlen külügyminiszter vétója is elég ahhoz, hogy például egy Oroszországot elítélő határozatot megakasszanak (és ezzel Magyarország, Szlovákia, Görögország vagy Olaszország élni is szokott), az EP-ben rendre megvan a többség olyan állásfoglalások mellett, amely határozottan védelmükbe veszik az EU alapértékeit. A döntések jogi-politikai súlya természetesen nem azonos, hiszen az EP-határozatok a külpolitikában az esetek többségében csak véleménynek számítanak, szemben a miniszterek valódi következményekkel járó határozataival.

Fideszes ütköző zóna

Azonban az Európai Parlament fősodrának a nyomása annyira erős ezekben a külpolitikai kérdésekben, hogy még a fideszes EP-képviselők is rendre megszavazzák a magyar kormány Kína- vagy épp Oroszország- politikájával ellentétes határozatokat, amolyan ütköző zónát alkotva a magyar kormány és a néppárti vezetés között. A Political Capital szakértői szerint

ez az ára annak, hogy a magyar kormánypárt a jobbközép pártcsalád tagja maradhasson.

A kutatók az elmúlt egy évben összesen 19 olyan esetet vizsgáltak, amelynél az EP-képviselők valamelyik autoriter rezsim kapcsán formáltak véleményt. Majd ennek alapján kidolgoztak két, 0-100-ig terjedő skálát, amely azt mutatja, hogy az adott delegáció szavazatai mennyire voltak kritikusak általában véve a diktatórikus berendezkedésű államokkal, illetve Oroszországgal kapcsolatban. A magasabb érték erősebb kritikát mutat.

A fideszes képviselők 80,86 pontot szereztek az általános értékvállalásnál, és 72,46 pontot az Oroszországot elítélő szavazások esetében, ami – mutat rá a tanulmány – elég magas érték annak tükrében, hogy a magyar külpolitika rendszeresen hangoztatja: a Nyugat a hitelességével játszik, ha folyton kritizálja a Keletet, a magyar diplomaták korábban többször érveltek az Oroszország és Belarusz ellen bevezetett uniós szankciók feloldása mellett, illetve egyes Kínát érintő kritikus állásfoglalásokat meg is akadályoztak.

A Fidesz-delegáció csak néhányszor szavazott a néppárti fősodorral ellentétesen, például akkor, mikor támogattak egy olyan módosító javaslatot, amely a külföldi befolyást vizsgáló EP-s albizottság felállítását akarta megakadályozni. Emellett például Deutsch Tamás delegációvezető nem szavazott a Kínában élő ujgur kisebbség mellett kiálló, illetve az Iránnal, Nicaraguával vagy Venezuelával kritikus határozatoknál. Trócsányi László volt igazságügyi miniszter pedig csak 2020 januárjától kezdett el külpolitikai kérdésekben voksolni.

Az elemzés arra is rámutat, hogy az EP-képviselők a szavazásokhoz fűzött írásos magyarázataikban már sokkal inkább igazodtak a kormány álláspontjához. Emellett minden témába vágó megnyilatkozásukban az uniós külpolitika mélyítése – például az külügyminiszterek között az egyhangú döntéshozatalról a minősített többségre való áttérés – ellen álltak ki.

(A tanulmány állításaival kapcsolatban megkerestük a Fidesz EP-delegációját is. Cikkünket frissítjük, amint válaszolnak.)

Ellenzéki ellentmondások

Az ellenzéki pártok közül a Momentum és a DK képviselői a 100-as skálán 96,09, illetve 93,59 pontot értek el az autoriter rezsimeket általában elmarasztaló szavazatoknál, az Oroszország-kritikában pedig 89,52 és 91,67 százalékot, összhangban a két párt illiberális politikát elítélő nyilatkozataival.

Viszont a korábban kifejezetten oroszbarátnak tekinthető Jobbik EP-képviselője, Gyöngyösi Márton a Kreml legélesebb magyar kritikusa a kutatás szerint: 93,33 pontot kapott a 100-as skálán (az autoriter rezsimek esetében pedig 82,05 százalékot).

Ennek egyik oka a Jobbik néppártosodása, másrészt pedig az, hogy a korábbi ciklusokban egyes képviselők „függetlenítették magukat a párttól és nem a Jobbik álláspontja szerint dolgoztak” – nyilatkozta Gyöngyösi az EUrologus kérdésére. A politikus hozzátette: a Jobbik 2019-es programjának szellemében szavazott az elmúlt egy évben az EP-ben.

A magyar és az európai érdek is az, hogy a világ valamennyi országával megpróbáljunk a párbeszédre és a békés együttműködésre törekedni. Beleértve Oroszországot, Kínát és Törökországot is, amelyekkel számos európai ország tart fent pragmatikus alapokra épülő, korrekt viszonyt . Ugyanakkor a szabadságjogok esetében igenis ki kell mondanunk, ha valamit elfogadhatatlannak tartunk, és adott esetben bizonyos konkrét lépéseket is meg kell tennünk, mert ez az európai értékrend kérdése

– fogalmazott az EP-képviselő.

A magyar politikusok közül az MSZP-s Ujhelyi István kapta a legkevesebb pontot a Political Capital elemzésében. Az autorier rezsimeket általában, és az Oroszországot elítélő határozatoknál egyaránt 66,67 pontot ért el a 100-ból, ugyanis 19-ből 13 alkalommal nem szavazott. Mindez meglepő annak a fényében, hogy a politikus és pártja is számos alkalommal kritizálta a magyar kormány illiberális lépéseit és külpolitikáját.

„Megértem, ha ez magyarázkodásnak tűnik, de semmi ideológia nincs az eredmények hátterében. Egyszerűen arról van szó, hogy ezek a szavazások rendszerint csütörtök délután voltak, amikor én már elindultam Magyarországra, mert ezt ígértem meg a feleségemnek, aki kicsi gyerekkel, várandósan volt otthon” – válaszolta Ujhelyi az EUrologus megkeresésére. A politikus annyit tett még hozzá, hogy mindössze két-három olyan szavazás volt Kínával kapcsolatban, amellyel szakmai alapon, az EP-Kína delegáció tagjaként nem támogatott.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!