Decemberben zárultak le azok az intézményközi tárgyalások, amelyek során a tagállamok, az Európai Bizottság és a parlament tárgyalói véglegesítettek három nagy uniós programot. Ugyan ez még nem a végleges döntés, de már csak formai jóváhagyás szükséges a Tanács és a parlament plenáris ülése részéről. Ezek hamarosan megtörténnek, a kialkudott feltételeken és a számokon már nem fognak változtatni.

Erasmus+: hátrányból előny

A most kezdődő hét éves uniós költségvetési ciklusban az EU mai árakon számítva több mint 26 milliárd eurót költ az Erasmus+ programra. A diákoknak és tanároknak külföldi tanulmányi lehetőséget kínáló, rendkívül népszerű uniós programra szánt pénz összege az elmúlt évben nagyon sokszor változott. Ennek az volt az oka, hogy míg a tervezés során az előző ciklushoz képest jelentősen megemelték a kereteket, addig a járvány okozta költségvetési változtatások során az Erasmus volt az egyik legnagyobb kárvallott. A tagállamok és az Európai Parlament közötti tárgyalások eredményeként 2,2 milliárd eurót sikerült az EP-nek “visszaalkudnia”.

„Eddig az Erasmus+ programban alacsony volt a részvétel a hátrányos helyzetű emberek körében. Ennek meg kell változnia. Azoknak, akik a múltban kimaradtak, jelentősen javítjuk a tanuláshoz és a mobilitáshoz való hozzáférését különféle speciális rendelkezések révén”

- mondta Sabine Verheyen, az EP Kulturális és Oktatási Bizottságának elnöke. A kibővített lehetőségek révén azok, aki fogyatékosság, szegénység, elmaradott környezet, migráns háttér vagy egyéb okok miatt hátrányos helyzetbe kerültek, esélyt kapnak a tanulásra. Mindezekre a tagállamoknak cselekvési tervet kell kidolgoziuk.

A világban bekövetkező gyors változások, a munkaerőpiac átstruktúrálódása, az uniós gazdaságának zölditése és a digitális megoldások egyre nagyobb elterjedése miatt az Erasmus+ felnőttképzési programokat is indít, már ettől az évtől.

Kulturális támogatások: előnyben a nők

Bár egy nagyságrenddel kisebb összegről beszélünk, de szintén nőtt a kulturális és kreatív szektorra fordítható uniós támogatások mértéke. A Kreatív Európa program az eredetihez képest 36 százalékkal több pénzből, 2,2 milliárd euróból gazdálkodhat a következő hét évben.

A tárgyalások során az EP-képviselők ragaszkodtak ahhoz, hogy még többet tegyenek a zene, különösen a kortárs és az élő zene területén. Ezeket a „Kultúra Alap” kiadásai fedezik, amelyek többek között támogatják a feltörekvő művészeket népszerűsítő platformokat és a nemzetközi terjesztést segítő hálózatokat.

A programok megvalósítása során prioritást élveznek a női tehetségek. Ennek az az oka, hogy bár a művészek között nagyon sok a nő, azonban arányaiban sokkal kevesebben vannak az intézmények döntéshozó pozícióiban. Az is szerepel a vállalások közötti, hogy a projektjavaslatok értékeléséhez szükséges szakértők kiválasztásakor kellő figyelmet fordítanak a nemek közötti egyensúlyra.

Az előbbieken túl az új program egyik kulcsfontosságú célja a fogyatékossággal élők és a szociálisan marginalizálódott csoportok hozzáférésének és részvételének elősegítése a kreatív és kulturális szektorban, mind alkotóként, mind a közönség tagjaként.

Európai Szolidaritási Testület: segítve tanulás

Az önkéntes segítségnyújtást segíti elő az Európai Szolidaritási Testület. Az EU támogatást és finanszírozást nyújt ahhoz, hogy a 18. évüket betöltött fiatalok akár hazájukban, akár külföldön részt vehessenek szűkebb vagy tágabb közösségek érdekeit szolgáló projektekben. Az önkéntes munkát kínáló szervezeteknek egyfajta minőségigazolást kell bemutatniuk annak biztosítására, hogy az őket segítők milyen készségeket sajátíthatnak el.

A programokban való részvétel felső korhatára 30 év, azonban ezt 35-re emelték a humanitárius segítségnyújtással foglalkozó szerveztek esetében. Az Európai Parlament elérte, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak be kell mutatniuk, hogyan tervezik a hátrányos helyzetű emberek bevonását.