“A világkereskedelem és világgazdaság erőviszonyai eltolódnak és az EU téli álomba merült, de csöröghetne már az ébresztőóra, hogy felébredjünk”

– így foglalkozta össze helyzetértékelését Szijjártó Péter, aki az uniós külgazdasági és külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásának szünetében nyilatkozott magyar újságíróknak. A magyar tárcavezető úgy látja, új realitás van, új világrend jött létre. Ez szerinte három tényezőnek köszönhető:

• a világjárvány miatt a világkereskedelem 9,2 százalékkal csökkent tavaly,

• a Távol-Keleten létrejött a világ valaha volt legnagyobb szabadkereskedelmi övezete, amelyet 15 ország alkot, s a világ GDP-jének 30 százalékát fedi le,

• a “kelet” ledolgozta a technológia és finanszírozási hátrányát a “nyugattal” szemben.

Emiatt a világkereskedelmi gravitáció pontja eltolódott keletre, ennek jele, hogy a tavalyi volt az első olyan év, hogy az USA többet kereskedett Kínával, mint az EU-val és az EU többet kereskedett a kínaiakkal, mint az Egyesült Államokkal. Szijjártó úgy gondolja, hogy ennek – számos egyéb tényező mellett – az is az oka, hogy “az EU a kereskedelmi megállapodásait elkezdte túlterhelni, vagyis összekeverni olyan kérdésekkel, amelyeknek semmi közül a kereskedelmi és gazdasági együttműködéshez.”

A külügyminiszter szerint az Unió politikai feltételeket, például “genderügyeket és emberi jogi feltételeket” hoz ezekbe a tárgyalásokba, és ez lassan oda vezet, hogy nem nagyon lesz kivel kereskedni. Ehelyett Magyarország álláspontja az, hogy az EU azonnal kezdjen hozzá szoros, intézményes kereskedelmi kapcsolatok kiépítéséhez a távol-keleti szabadkereskedelmi övezettel.

Más témákat érintve Szijjártó Péter megerősítette, Magyarország – az unióból egyedüliként – nem kíván részt venni az EU által megkötött újabb, 1,8 milliárd Pfizer-adagra vonatkozó szerződésben. Szijjártó úgy fogalmazott, hogy Magyarország azért adta a legsikeresebb választ a világjárványra, mert időben kellő mennyiségű oltóanyagot vásárolt, a rendelkezésre álló mennyiségből bőven be tudjuk adni az esetleges harmadik oltásokat is, ezért teljesen felesleges pluszadagokat rendelni.

Az Európai Unióban által a nyáron bevezetni kívánt digitális zöldigazolás kapcsán Szijjártó Péter kijelentette, hogy Magyarország ragaszkodni fog a diszkriminációmentességhez. Vagyis ahhoz, hogy az utazási könnyítések során az Európai Gyógyszerügynökség által elismert oltásokkal azonos elbírálás alá essen a kínai és az orosz oltás is. Tehát automatikusan mentesüljön az esetleges tesztelési vagy karanténkötelezettség alól az a magyar utas, aki “keleti” vakcinával rendelkezik.

Szóba került a Magyarország által a külpolitikai kérdésekben alkalmazott vétó is. Néhány hete egy Kínát elítélő uniós nyilatkozat hiúsult meg a magyar blokkolás miatt, ezen a héten pedig az izraeli-palesztin konfliktus kapcsán nem sikerült egységes álláspontot elfoglalni a tagállamoknak, mert egyedüliként Magyarország nem járul ehhez hozzá. Ez a tagállamok egy részénél értetlenséget, másoknál pedig felháborodást váltott ki.

Szijjártó Péter megerősítette, hogy ezek a nyilatkozatok nem váltják be a hozzá fűzött reményeket, vagyis egy-egy ilyen deklaráció után nem javul a helyzet. Ami a konkrét esetet illeti, Szijjártó Péter elmondta, hogy Izrael érdekei szerint kívánt eljárni a magyar kormány:

“Izrael a barátunk, a szövetségesünk és jelenleg éppen egy terrorszervezet lövi őket rakétákkal. Természetesen, hogy ilyenkor mellettük állunk. Végig egyeztettünk a kollégákon keresztül az izraeliekkel ebben a kérdésben. És miután blokkoltuk ennek a határozatnak a kiadását, az izraeli fél ezt meg is köszönte nekünk.”

A kiadni tervezett nyilatkozat egyébként elismerte volna Izrael önvédelemhez való jogát, elítélte volna a zsidó állam megtámadását, ugyanakkor szerepelt benne az is, hogy a válaszcsapásoknak arányosaknak és a nemzetközi szabályokkal összhangban lévőknek kell lenniük.