„Egységesek vagyunk abban az elhatározásunkban, hogy szembeszállunk Oroszország azon kísérleteivel, hogy lerombolja a nemzetközi biztonság és stabilitás alapjait. Elszámoltatjuk Oroszországot és Fehéroroszországot” – többek között ezt tartalmazza az a közös nyilatkozat, amelyet a NATO 30 tagállamának állam- és kormányfője fogadott el Brüsszelben. A katonai szövetség rendkívüli csúcstalálkozót tartott az orosz–ukrán háború miatt.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a találkozó után elmondta, hogy a tagállamok egyrészt további, Ukrajnába irányuló segítségnyújtásról döntöttek, másrészt megerősítették a szövetség védelmét.

A főtitkár elmondta, hogy NATO konkrét támogatásokkal segíti Ukrajnát a kiberbiztonság és a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris jellegű fenyegetések elleni védelem erősítésében. Ezen túlmenően például tankelhárító eszközöket is eljuttatnak a szövetségesek.

Az állam- és kormányfők úgy döntöttek, hogy a keleti tagállamokba további harccsoportokat telepítenek, ez érinti Magyarországot is, ahová – Bulgária, Szlovákia és Románia mellett – szintén érkezik egy nemzetközi összetételű katonai erő.

Egy szokásos NATO-harccsoportban mintegy ezer katona van (eddig 40 ezer katonát telepítettek a „keleti szárnyba”). Ez azért is érdekes fejlemény, mert még a csúcstalálkozót megelőzően ezzel a javaslattal kapcsolatban Szijjártó Péter külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a magyar honvédség elég erős megvédeni az országot, de ha van ilyen javaslat, akkor majd megvitatják. Hozzá kell tenni, hogy a NATO főtitkára már tegnap is kész tényként említette Magyarországot, mint az egyik harccsoport bázisát.

A NATO nemcsak a szárazföldön erősíti meg a keleti határait, hanem ezeket a csapatokat komoly légi és tengeri haderővel is támogatni fogják.

Nagy a felelősségünk, hogy a konfliktus ne terjedjen tovább, mert az óriási pusztítást eredményezne, ezért nem telepít a NATO Ukrajnába katonai erőt

– jelentette ki Stoltenberg, fenntartva az eddig is ismert álláspontot. A már említett közös nyilatkozatban a tagállamok leszögezik, hogy a háborút bűntettnek tartják az oroszok részéről.

„Határozottan elítéljük Oroszország polgári lakosság, köztük nők, gyermekek és kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek elleni pusztító támadásait. Együtt fogunk dolgozni a nemzetközi közösség többi tagjával, hogy felelősségre vonjuk azokat, akik felelősek a humanitárius és nemzetközi jog megsértéséért, beleértve a háborús bűnöket is” – áll a szövegben. A tagállamok foglalkoztak Kína szerepével is, és felszólították a távol-keleti nagyhatalmat, hogy

hagyjon fel a Kreml hamis narratíváinak felerősítésével.

Azt is vállalták a NATO-tagállamok, hogy jelentősen növelik védelmi kiadásaikat.

A mai napon úgy döntöttünk, hogy felgyorsítjuk erőfeszítéseinket a védelmi beruházási kötelezettségvállalásunk teljes körű teljesítése érdekében

– ígéri a 30 állam- és kormányfő. A NATO-csúcson videoüzenetben szólalt fel Volodimir Zelenszkij, az ukrán elnök mondandóját itt foglaltuk össze.