Az uniós védelmi miniszterek is jóváhagyásukat adták arra, hogy az EU tagállamai területén ukrán katonákat képezzen ki - jelentette be Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője Brüsszelben.

Az első ukrán katonák már érkeznek a különböző tagállamokba, hogy megkezdjék a magas szintű kiképzésüket. A küldetés realitássá vált, 15 ezer ukrán katonák képezünk ki a táborainkban

– mondta Borrell. Ez az a közös vállalás egyébként, amelyet a tagállamok közül egyedül Magyarország nem támogatott. Azonban nem is vétózta meg a magyar kormány - így nem lehetetlenítette el -, hanem úgynevezett konstruktív tartózkodás eszközével élt. Mindenesetre Magyarország jelezte, hogy a területén nem képezhetnek ukrán katonákat, több mint húsz tagállam azonban már felajánlotta a kapacitásait.

Ez a kezdeményezés jó fogadtatásra talált a NATO-n belül is, ezt megerősítette a szervezet főtitkára, aki szintén részt vett a védelmi miniszteri tanácskozáson.

„Fontosnak tartom, hogy ne kövessük el azt a hibát, hogy alábecsüljük Oroszországot. Oroszország jelentős katonai képességekkel, nagy létszámú katonával rendelkezik. Láttuk, hogy Oroszország hajlandó nagy veszteségeket elszenvedni, és láttuk a brutalitást is, nem utolsósorban a felszabadított területeken, ahol a civilekkel szemben is kegyetlenül jártak el. Tehát továbbra is támogatnunk kell Ukrajnát mindaddig, amíg szükséges, képességekkel, és katonai képzéssel is” – mondta Jens Stoltenberg.

A miniszterek áttekintették azt is, hogyan alakulnak az uniós tagállamok védelmi kiadásai. Josep Borrell arról beszélt, hogy miután Oroszország 2014-ben annektálta a Krím-félszigetet, a tagállamok ez irányú költései ugrásszerűen megnőttek. Az akkori évi 160 milliárd euróról tavalyra 213 milliárd euróra ugrott az összeg. A cél azonban az, hogy 2025-re további 70 milliárd eurót fordítsanak a kormányok a védelmi képességek megerősítésére.

Ennek során az a javaslat fogalmazódott meg, hogy az oltások, majd a tervek szerint az energiahordozók piacához hasonlóan a fegyvervásárlások terén is közös beszerzéssel lépjen fel az EU, mert így lehet összehangolni az igényeket és csökkenteni az árakat. A kezdeményezés annyira konkrét, hogy a védelmi miniszterek ülésén már részt vett Thierry Breton, az egységes piacért felelős uniós biztos is. Magyarország sokat bírálta a közös vakcinabeszerzést, az együttes energiavásárlásban pedig nem akar részt venni.