A luxemburgi kormányfő beszédében az EU egységének fontosságáról beszélt, amely mindig nagy segítséget jelent a kritikus időszakokban. Példaként említette az oltóanyag-beszerzést, kiemelve, hogy ha a piacra bízták volna ezt a folyamatot, akkor ugyan a jómódú luxemburgi állam meg tudott volna vásárolni 600 ezer adagot a polgárainak, de a közös beszerzésnek köszönhetően minden tagállamba jutott ellenszer. Fontosnak nevezte az egységes kiállást Ukrajna mellett, illetve a klímavédelem kapcsán is.

Nem mondhatjuk azt, hogy utánunk az özönvíz, a jövő generációi érdekében is cselekednünk kell

– jelentette ki. Beszélt arról, hogy a megoldás mindig egymás segítése, nem pedig a kapuk bezárása. Szavait azokhoz intézte, akik életükben megtapasztalták a vasfüggönyt, most pedig újra falakat akarnak építeni. Az Európai Unió stratégiai autonómiája kapcsán azt húzta alá, hogy ez nem protekcionalizmust jelent és a barátoktól elfordulást.

A nyitottság, a nyitott piacok számunkra alapvető érték, a pretekcionalizmus elszegényíti az embereket és függővé tesz

– jelentette ki. Hozzátette, hogy a szállítási láncokat diverzifikálni kell, proaktív európai iparpolitikát kell folytatni, nem szabad függővé válni a fosszilis energiaforrásoktól, és támogatni kell a technológiai fejlődést és az innovációt – ezek jelentik a stratégiai autonómiát.

Szólt a migrációról is, szerinte jobban kell ellenőrizni a schengeni térséghez való hozzáférést, de az európaiaknak meg kell védeniük azokat, akik nemzetközi védelmet keresnek és erre jogosultak.

A falak nem csak költségesek, de nem is hatékonyak, erősíteni kell a védelmet és együtt kell működni a külső partnerekkel, közben legális útvonalat kell biztosítani

– foglalta össze. Bettel szerint az európai migrációs politika tisztességes, ellenálló, szabályalapú, és egyenlőséget tesz a szolidaritás és a felelősség közé. A vállaltan meleg Xavier Better ezután beszélt arról, hogy Magyarországon a LMBTQ-jogokat nem ismerik el, és felidézte azt az EU-csúcsot, ahol Orbán Viktor bemutatta a jogszabálytervezetét, amely szerint nem lehet beszélni a homoszexualitásról.

„Hogy valaki azt gondolja, hogy azért lesz valaki homoszexuális, mert nézi a tévét, és ott olyan műsor van, vagy mert meghallgat egy dalt, ami esetleg erről szól, az semmit nem ért az egészből” – mondta.

A homoszexualitásban a legnehezebb saját magunkat elfogadni. Nem várjuk azt, hogy sajnáljanak, vagy szolidaritást mutassanak, egyszerűen csak tiszteletet kérünk

– foglalta össze saját szemszögéből. Leszögezte, hogy az ember így születik és nem tekinthető jobb megoldásnak, ha azt mondják neki, hogy egy homoszexuális inkább éljen kettős életet. Mert ez azt jelenti, hogy nem élheti saját életét, saját homoszexualitását – tette hozzá.

„Azt mondani, hogy a kultúra vagy a média hibája, hogy valaki homoszexuális, teljesen szembemegy a toleranciával, a nyitottsággal. Amikor én megértettem, hogy mi vagyok, és elfogadtam saját magamat, akkor a barátaim és a családom is azt mondta, na végre” – idézte fel. A beszédről lefolytatott vitában a Fidesz részéről Deutsch Tamás szólalt fel, aki ezzel szólította meg a miniszterelnököt:

Mindig jó hallgatni, amikor a megtalált és vállalt önazonosságáról beszél, és részben ezzel összefüggésben szót emel a megbélyegzés ellen.

Majd így folytatta: „Arra kérem önt, hogy az öntől eltérő önazonossággal, eltérő meggyőződéssel, eltérő hittel, eltérő politikai véleménnyel bírókat ne bélyegezze meg. Valótlanságot állítva a magyar gyermekvédelmi törvényt ne minősítse homofóbtörvénynek, mert a magyar gyermekvédelmi törvény egyetlen egy dologról szól, hogy lehet megvédeni a szülők gyermekek neveléséről szóló elidegeníthetetlen jogát.”