Az ukrán miniszterhelyettes elmondta, hogy számításaik szerint idén 7 millió hektár termőföldet nem tudnak bevetni, mert ezek a területek lőszerektől szennyezettek, aláaknázottak vagy az orosz hadsereg megszállta őket.

A gazdák saját maguk próbálják meg mentesíteni a földeket, fémdetektorokkal keresik az aknákat, azonban ennek az a következménye, hogy a múlt hónapban 724-en léptek robbanótöltetre, és közülük 270-en életüket veszítették. Úgy számítják, hogy a teljes aknamentesítés húsz évet vesz igénybe, ha a jelenlegi, 2600 aknamentesítő szakemberrel kalkulálnak.

Markian Dmitraszevics azt is elmondta, hogy az EU által biztosított szolidaritási folyosók jelentős logisztikai sikernek tekinthetők, 32 millió tonna gabonát és olajos magot tudtak így elszállítani. Ugyanakkor kijelentette:

Elismerjük, hogy ez befolyásolta a helyi piacokat.

Dmitraszevics azt mondta, tisztában vannak azzal, hogy az ukrán termékek jelentős része a velük szomszédos országok raktáraiban ragadt, illetve ezekben az országokban értékesítették, jóval azon ár alatt, mint amit az adott országban a termelők reméltek saját árujukért. Ezért a gazdák tiltakoztak, a lengyel, a szlovák, a magyar, a bolgár és a román kormány pedig közösen lépett fel annak érdekében, hogy az ukrán gabona csak tranzitáru legyen. Ezzel kapcsolatban az Európai Bizottság el is készített egy javaslatot, amelyet azonban még nem fogadtak el az érintett országok. Eközben a gazdák számára egy 100 millió eurós kárpótlási csomagot készítenek elő.

Az ukrán miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy az EU területére érkező gabona egyik országban sem maradt 50 százaléknál nagyobb mértékben, vagyis az eredeti rendeltetési helyükre, Afrikában, illetve a Közel-Keletre szállították tovább.

A barátok közötti viták elfogadhatók, de az ellenség ezt a saját céljaira akarja felhasználni, ezt nem fogjuk engedni

– mondta az ukrán miniszterhelyettes. Az Európai Bizottság egy magas rangú tisztviselője az ülésen annyit fűzött mindehhez, hogy nem maradna ezekben az országokban a gabona, ha nem vennék meg.

Az országok megveszik, mert kell az élelmiszerfeldolgozásnak, az ukrán gazdák nem állítják le az eladást, mert attól függenek

– szólt a viszonylag egyszerű képlet. A jövőben a helyzeten az is enyhíthet, ha a balti kikötőket is használni tudják a termelők, hogy a hajókon indítsák útnak a szállítmányokat.