A csúcstalálkozó talán legfontosabb fejleményét még az esemény megkezdése előtt bejelentették. Egy üzleti konferencián ugyanis Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közölte, hogy 2027-ig az 45 milliárd eurót fektet be a térségbe, a Global Gateway programon keresztül.

"Együtt alakítottunk ki egy magas színvonalú befektetési menetrendet, mindkét régió javára" - mondta a Bizottság elnöke, hozzátéve: "Megállapodtunk a prioritást élvező ágazatokról és értékláncokról, a tiszta energiától és a kritikus nyersanyagoktól az egészségügyig és az oktatásig. És nem csak az a fontos, hogy mennyit költünk, hanem az is, hogy hogyan fektetünk be. A Global Gateway a legmagasabb szintű környezetvédelmi és társadalmi szabványokkal, valamint átláthatósággal rendelkezik."

A Global Gateway több mint 130 projektet tartalmaz annak érdekében, hogy "a tisztességes zöld és digitális átállás valóra váljon az Atlanti-óceán mindkét oldalán". Az együttműködés kiterjed például a kritikus nyersanyagok kitermelésére, amelyre az EU-nak égetően nagy szüksége van, és például a világ lítiumkészletének 85 százaléka van ebben a régióban.

Ezen túl Costa Ricában az EU és segít a tömegközlekedés villamosításában. Kolumbiában metróvonal épül uniós forrásból, Jamaicában pedig az 5G-t vezetik be a sziget egészére kiterjedő szélessávú hozzáférés elérése érdekében. Elindítják majd az „Inkluzív társadalmak” programot "az egyenlőtlenségek leküzdésére, a szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentésére, valamint a társadalmi kohézió fokozására" a latin-amerikai és karibi országokban.

A megbeszélések fontos eleme lesz, azonban a vitát nem fogják lezárni az EU és a Mercosur-országok (Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay) közötti szabadkereskedelmi egyezmény kapcsán. Az európaiak több vállalást szeretnének látni a dél-amerikai országoktól a környezet védelme ügyében. Lula da Silva brazil elnök erre reagálva kijelentette, hogy

Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy 2030-ig nullára csökkenjen az erdőirtás az Amazonason.

De a Mercosur-megállapodáson túl vannak még nyitott kérdések, így érdekes lesz megfigyelni, hogy csúcstalálkozó záródokumentumában hogyan szerepel az orosz-ukrán háború megítélése, avagy Oroszország elítélése. Több latin-amerikai és karibi ország nem ragaszkodik a kemény megfogalmazáshoz, nekik más szempontjaik vannak.

Nagyon remélem, hogy a nyilatkozatban látni fogunk egy olyan bekezdést, amely a bennszülöttekkel szembeni népirtás és az afrikai emberek rabszolgasorba süllyesztésének történelmi hagyatékáról szól, és valamit a jóvátételi igazságszolgáltatásról is

- ezt mondta Ralph Gonsalves, a CELAC (Latin-Amerikai és Karibi Államok Közössége) elnöke és Saint Vincent- és a Grenadine-szigetek miniszterelnöke. Lula elnök is óvatosan fogalmazott:

Nem fogadjuk el az erő alkalmazását a viták rendezésében. Brazília támogatja mindazokat a kezdeményezéseket, amelyeket a különböző országok elindítottak, hogy azonnal tűzszünet és kitárgyalt béke jöjjön el.

Ugyanakkor a brazil államfő szerint "békére van szükség azoknak a nagy kihívásoknak a leküzdésére, amelyekkel szembenézünk". Hozzátette: "Mélyreható változásokra van szükség, az antagonisztikus blokkok világ a mai korban már őrültség lenne. A globális irányítás nem késleltethető tovább. A fejlődő országok legitim aggályainak helyt kell adni és megfelelően kell képviselni őket a döntéshozatalok során."

A latin-amerikai és karibi országokkal tartott csúcstalálkozón ott van Orbán Viktor is, aki a közösségi médiában azt írta, hogy

Minden alkalmat megragadunk, hogy a béke mellett érveljünk!

Mindehhez egy közös fotót posztolt Emmanuel Macron francia elnökkel.