Christine Lagarde az Európai Parlament Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága ülésén vette védelmébe az EKB legutóbbi, idén júliusi döntését. Az EKB Kormányzótanácsa ugyanis úgy döntött, hogy 25 bázisponttal megemeli három irányadó kamatlábát. Ennek megfelelően az irányadó refinanszírozási műveletek, az aktív oldali rendelkezésre állás és a betéti rendelkezésre állás kamatlábai 2023. augusztus 2-i hatállyal 4,25%-ra, 4,50%-ra, illetve 3,75%-ra emelkedtek.

Cél a középtávú kétszázalékos infláció, jelenlegi értékelésünk alapján a kamatlábaink kellő ideig fenntartva alkalmas ennek a céloknak az eléréséhez

– mondta Lagarde. Beismerte, hogy a kamatemelés fájdalmat okoz, mert a háztartások 30 százaléka változó kamatlábú jelzáloghitelekkel terhelt és az üzemanyag-, illetve az energiaár is súlyos gondot jelent az alacsony jövedelmű háztartásoknak.

De a legfőbb feladat, hogy időben visszatérjünk a megfelelő inflációs szintre, annak nagyobb lesz a stabilitás és a biztonság

– emelte ki. A piaci folyamatokat értékelve arról beszélt, hogy a szolgáltatási ágazat eddig ellenállt az inflációnak, azonban most ez a szektor is gyengül, ugyanakkor a munkanélküliség történelmi mélyponton van és a távolabbi jövőt tekintve a gazdasági lendület megélénkülésére lehet számítani.

Christine Lagarde ismertette a legfrissebb előjelzésüket, amely szerint az infláció az EU-ban augusztusban 5,2 százalék volt, egy év múlva a várható szint 3,2, 2025-ben pedig 2,1 százalék.

Csökken, de túl sokáig marad túl magas

– értékelte az adatokat. Rámutatott, hogy az élelmiszerek inflációja a márciusi csúcsról sokat csökkent, azonban még mindig 10 százalék körül van uniós szinten. Felhívta az EP-képviselők figyelmét arra, hogy az európai választásokig még jogalkotási feladatokat kell teljesíteni: a bankunióra, a tőkepiaci unióra és a digitális euróra vonatkozó szabályokat kell véglegesíteni.

Az EKB elnöke a tagállami kormányoknak is üzent, amikor azt mondta, hogy az energiaválság elmúlásával folytatni kell a kapcsolódó támogatási intézkedések visszavezetését, hogy elkerüljék a középtávú inflációs nyomás fokozódását. Lagarde szerint még az év végéig megállapodásra kell jutni az EU költségvetési keretének reformjáról, amelynek négy szempontot kell mindenekelőtt szem előtt tartania:

• az alacsonyabb államadósságot,
• az adósságok országok közötti heterogenitásának csökkentését,
• a nagyobb növekedést és
• a költségvetési politika nagyobb anticiklikusságát.