A hivatalos indoklás szerint a Bizottság úgy véli, hogy a szóban forgó magyar jogszabály sérti az elsődleges és másodlagos uniós jog számos rendelkezését, többek között az uniós demokratikus értékeket, a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát, az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített számos alapvető jogot, például

• a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot,
• a személyes adatok védelméhez való jogot,
• a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát,
• az egyesülés szabadságát,
• a hatékony jogorvoslathoz, valamint
• a tisztességes eljáráshoz való jogot,
• az önvádra kötelezés tilalmát,
• az ügyvédi titoktartási kötelezettséget,
• a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogi követelményeket és számos, a belső piac tekintetében alkalmazandó szabályt.

Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a felszólító levélre. Amennyiben ez a válasz nem kielégítő, úgy az eljárást a következő szakaszba léptetik. Végső soron a jogvitában az Európai Bíróság dönthet.