A soros magyar uniós elnökség kiemelkedő sikerként tekint arra, hogy Luxemburgban megtartották az EU és Albánia második miniszteri szintű találkozóját – derül ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közleményéből, aki ezen a tárgyaláson az EU-t képviselte. Ezen megnyitottak több tárgyalási fejezetet, amelyek a demokratikus intézmények működésével, illetve gazdasági kritériumokkal kapcsolatos részeket is tartalmaznak.

Az uniós tagsághoz összesen hat úgynevezett tematikus klasztert kell lezárni, amelyek a következők: alapok, belső piac, versenyképesség és befogadó növekedés, zöld menetrend és fenntartható kapcsolat, erőforrások, mezőgazdaság és kohézió és külső kapcsolatok. Összesen több mint 60 fejezetet tartalmaznak ezek a klaszterek, amelyekkel kapcsolatban a tárgyalások megindításához és lezárásához is a tagállamok teljes egyetértése szükséges.

A bővítési folyamat időtartamát nehéz megbecsülni, alapelv, hogy minden érdemeken alapul, vagyis a tagjelöltek felkészültsége határozza meg a folyamatot.

Albánia jól teljesít a csatlakozási folyamatban, és az EU-csatlakozási tárgyalások első, alapvető fejezeteinek megnyitásával az ország újabb fontos mérföldkőhöz érkezett bővítési törekvéseiben. A magyar elnökség egyik kiemelt prioritása az EU-bővítés előmozdítása, hiszen az Európai Uniónak új lendületre, friss energiára, új perspektívákra van szüksége, amit a Nyugat-Balkán nyújtani tud

– közölte Szijjártó Péter. Edi Rama albán miniszterelnökkel és Várhelyi Olivér bővítésért is felelős uniós biztossal tartott sajtótájékoztatóján a magyar külügyminiszter már – nevek említése nélkül – más tagállamokat is felelőssé tett azért, hogy a csatlakozási tárgyalások nagyon lassan haladnak nemcsak Albániával, hanem más nyugat-balkáni országokkal is. Szijjártó szerint a zárt ajtók mögött a tagállamok mást mondanak, mint a sajtónyilatkozataikban, és nem támogatóan állnak a bővítéshez, hanem csak kifogásaiknak, kérdéseiknek adnak hangot. 

Az Európai Uniónak sosem lesz hűségesebb tagja, mint Albánia, ezt megmutattuk már, hiszen a birodalmakhoz nagyon lojálisak voltunk a történelem során

– fogalmazott Edi Rama miniszterelnök, aki ígéretet tett arra, hogy a felkészülés során Albánia minden tőle telhetőt megtesz, mint ahogy eddig is megtett.

Kérdésre válaszolva Szijjártó azt mondta, hogy az EU-n belüli döntéshozatallal kapcsolatban az egyhangúság feladása az EU romba döntését eredményezné, mert ez azt jelentené, hogy 

a nagyok döntenek a fontos kérdésekről, a kicsiknek és a közepeseknek pedig az lenne a dolguk, hogy a saját nyelvükön igent mondjanak.

Szijjártó Péter kijelentette, hogy reményei szerint a következő biztosi testületbe már az albán miniszterelnöknek is delegálnia kell tagot, vagyis Albánia még ebben az évtizedben uniós taggá válik. Várhelyi Olivér bővítési biztos többek között azt mondta, hogy nincs szükség az EU átalakítására, mert az EU szervezete, szerkezete jelenleg is tökéletesen alkalmas a bővítésre.

A magyar elnökség számára kulcsfontosságú a nyugat-balkáni bővítés. Szijjártó Péter korábban elmondta, hogy Albánia után Szerbiával is kormányközi konferenciát tervez az elnökség, Montenegró esetében tárgyalási fejezetek lezárása a cél, míg Bosznia-Hercegovina és Észak-Macedónia esetében szintén egy tárgyalási forduló megtartása szerepel a tervek között. Egyedül Koszovóval kapcsolatban nem említett semmit sem Szijjártó Péter – Koszovót a magyar kormánnyal szoros szövetségben álló Szerbia nem ismeri el önálló államként.