„Az Európai Uniónak nincs választása, mint hogy alkalmazkodik a változásokhoz, és ezekre reagál” – emelte ki Hadja Lahbib egyenlőségért, valamint felkészültségért és válságkezelésért felelős európai biztos Strasbourgban, az Európai Parlamentben ezen a héten, ahol a Trump-adminisztráció Egészségügyi Világszervezetből és a Párizsi Klímaegyezményből történt kilépése, illetve a Nemzetközi Büntetőbírósággal szemben bevezetett szankciói kerültek középpontba.

Donald Trump legutóbbi nagy port kavart elnöki intézkedése a Nemzetközi Büntetőbíróság szankcionálása volt. A Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) a 2002-ben elfogadott Római Statútum nemzetközi szerződése alapján működik. A népirtást, az emberiség ellen elkövetett és a háborús bűncselekményeket vizsgálja ki és vonja felelősségre az elkövetőket. A nemzeti bíróságok tevékenységét és a lokális igazságszolgáltatás rendszerét nem váltja ki a szervezet munkája, de célja, hogy kiegészítse azt.

A Fehér Ház hivatalos oldalán közzétett elnöki nyilatkozatában Trump úgy fogalmaz, hogy „a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) jogtalan és megalapozatlan lépéseket tett Amerika és közeli szövetségesünk, Izrael ellen… továbbá visszaélt hatalmával, amikor alaptalan elfogatóparancsokat adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Yoav Gallant volt védelmi miniszter ellen”. Trump arra hivatkozva, hogy sem Izrael, sem az Egyesült Államok nem ismeri el az NBB-t mint igazságszolgáltató szervet, a Nemzetközi Büntetőbíróság tisztviselőinek és alkalmazottainak az USA-ban található vagyoni és eszköztulajdonait zárolja, és az USA-ba való belépését felfüggeszti.

Trump intézkedésével a szervezet tavalyi lépésére reagált, amikor az NBB úgy ítélte meg, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Gázai övezetben háborús bűnöket követett el, ezért elfogatóparancsot adtak ki ellen, ahogy a Hamász terrorszervezet tagjai ellen is. Az európai parlamenti vitán felszólalva, a Patrióták Európáért frakció képviseletében, László András fideszes képviselő úgy fogalmazott, hogy

ez az erkölcsi relativizmus méltatlan

a bíróság részéről, és biztosított mindenkit, hogy Magyarország továbbra is „szívesen látja az izraeli vezetőket”.

Az Európai Konzervatívok és Reformerek pártcsaládtól a román Georgina Teodorescu csatlakozott a magyar képviselő álláspontjához, és a 2001. szeptember 11-i terrorcselekményhez hasonlította az NBB intézkedését: „képzeljenek el egy olyan Nemzetközi Büntetőbíróságot, amely 9/11 után Bin Laden és Bush ellen is elfogatóparancsot ad ki”. Adam Szlapka lengyel európai ügyekért felelős miniszter szerint azonban az Európai Tanács továbbra is együttműködik az NBB-vel, és a bírósággal szembeni fenyegetéseket elfogadhatatlannak minősítette.

Szociális segítségnyújtás Amerika nélkül

Beiktatása után Trump kihúzta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) mögül a legjelentősebb pénzügyi támogatót, az USA-t. A WHO 194 tagállammal dolgozik együtt világszerte, és az egységes járványügyi intézkedések és az elmaradott régiók egészségügyi ellátását végzi. Az USA elnöke arra hivatkozva, hogy a szervezet a Covid–19-járványt nem kezelte megfelelően, politikai befolyásolás alatt áll, és túl nagy anyagi terhet ró az Egyesült Államokra – olvasható a Fehér Ház hivatalos kiadványában –, kilép az egyezményből.

Ondrej Dostál cseh független európai parlamenti képviselő – egyetértve Trump narratívájával – hangsúlyozta, hogy „a Covid–19 alatt a WHO csődöt mondott”, és az elnök döntését jogos lépésként értékelte. David McAllister, az Európai Néppárt (EPP) német képviselője azonban felhívta a figyelmet, hogy a humanitárius segélyek megvonása katasztrófához fog vezetni a rászoruló országokban. Az USA az Egészségügyi Világszervezet teljes pénzügyi támogatásának 22%-át adta, amelynek hiányában a WHO befagyasztotta a munkatársak toborzását és csökkentette az utazásokat is – írja a Reuters. Hadja Lahbib kiemelte, hogy Trump döntése nyomán 8 folyamatban lévő projektben kell visszalépnie a humanitárius támogatások nyújtásától a WHO-nak, amelyek „traumatikusak”, de sietett hozzátenni, hogy „az EU a WHO rendíthetetlen támogatója”. Az azonban tény, hogy a huszonhetek nem lesznek képesek egyedül viselni ezeket a terheket.

Stop, globális klímaharc!

„Trump elnök mutatja az utat, és ha nem akarunk teljes idiótáknak tűnni a történelemben, követnünk kell” – fejtette ki véleményét Christine Anderson a Szuverén Nemzetek Európája frakció német képviselője Trump nemzetközi egyezményekből történő kilépéséről. A Párizsi Klímaegyezmény megosztó téma volt a plenáris vitán, Jonas Sjöstedt, az Európai Baloldal pártcsalád svéd képviselője „óvodás gyerekhez” hasonlította az Egyesül Államok elnökét, amiért dominanciaharcot űz a határokon átívelő együttműködések teljesítéséből. Szerinte épp ezért

az igazak, tisztességesek oldalára kell állnunk, növelnünk kell a nemzetközi együttműködést.

A Párizsi Klímaegyezményt az ENSZ 2015-ös, éghajlatváltozással foglalkozó konferenciáján (COP21) fogadta el a 196 részes fél, a megállapodás célja pedig, hogy 2030-ra az üvegházhatású gázok kibocsátását 43%-kal csökkentsék az országok, a globális felmelegedést pedig 1,5 Celsius-fokra kell korlátozniuk az évszázad végére.

Donald Trump nem először próbál megszabadulni a klímaegyezmény „béklyóitól”, 2017-ben, első hivatali ideje alatt már bejelentette az USA kilépését, azonban ez csak 2020. novemberben lépett hatályba, és négy hónappal később a Joe Biden vezette adminisztráció újra csatlakozott a megállapodáshoz. Trump jelenlegi lépésének indoklása, hogy az egyezmény „károsíthatja vagy visszafoghatja az amerikai gazdaságot”. Az Európai Néppárt képviselője, Peter Liese szerint „katasztrófa” az USA kilépése a Párizsi Egyezményből, de felhívta a figyelmet, hogy „nem szabad feladnunk, de kevesebb bürokráciára van szükség, a technológiában semlegesnek kell lennünk, a gazdasággal és nem a gazdaság ellen kell dolgoznunk”.

Trump intézkedéscunamija

Trump beiktatása óta a nők védelmére hivatkozva aláírta a biológiai nemek elismeréséről szóló, genderirányelveket ellenző nyilatkozatot, majd az X és a Tesla tulajdonosát, Elon Muskot választotta a kormányzati átláthatóságért és visszaélések megelőzéséért felelős minisztérium élére.

A migrációs tervekkel sem finomkodott az újraválasztott amerikai elnök, tömeges deportálásokat ígér Mexikóba, és aláírta azokat a rendeleteket, amelyek kiterjesztik a Bevándorlási és Vámhivatal (ICE) hatáskörét illegális bevándorlók letartóztatására indított razziákra. A TikTok betiltását szorgalmazó legfelsőbb bírósági döntés ellenére Trump felfüggesztette a kínai közösségimédia-platform szabotálására irányuló procedúrát, annak ellenére, hogy a Google és az Apple továbbra is tiltja az alkalmazás letöltését felületein keresztül.

A Joe Biden-adminisztráció azt az ultimátumot adta a TikTokot birtokló ByteDance anyacégnek, hogy egy USA által is támogatott vásárlónak adja el a felületet, vagy betiltják az alkalmazást az USA-ban, mivel szerintük a kínai kormányhoz kötődő cég részéről fennáll a veszélye, hogy a felhasználók adatai illetéktelen kezekbe jutnak.