Az Európai Bizottság szerdán hozta nyilvánosságra a 2025-ös európai szemeszter tavaszi csomagját. Ennek része, hogy helyzetjelentést adnak az úgynevezett túlzottdeficit-eljárásról, amelyet azon tagállamokkal szemben aktiválnak, amelyeknek a hiánya meghaladja a GDP 3 százalékát. Magyarországgal szemben tavaly indult meg az eljárás.

A tavaszi csomag bejelentését követően péntek délelőtt a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményt adott ki, amelyben többek között a következőket írják:

A Bizottság értékelése szerint Magyarország – a védelmi kiadások növekedését is figyelembe véve – összességében hatékony intézkedéseket tett a túlzott hiány megszüntetése érdekében, és javasolja a Gazdasági és Pénzügyi Tanácsnak (ECOFIN) az eljárás felfüggesztését. 

Az EUrologus bizottsági forrásokból megtudta, hogy a “felfüggesztés” kifejezés egy technikai szófordulat és nem azt nem jelenti, hogy Magyarországgal szemben megszűnne az eljárás, sem pedig azt, hogy ne lenne a magyar költségvetés ugyanolyan – az eljárás szerinti – monitor alatt, mint eddig. Az Európai Bizottság szerdai közleménye így fogalmaz:

A túlzott hiány esetén követendő eljárás alatt álló tagállamok tekintetében a Bizottság úgy véli, hogy Franciaország, Olaszország, Magyarország, Málta, Lengyelország és Szlovákia esetében a túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében jelenleg nincs szükség további lépésekre.

A “további lépések”, illetve azok mellőzése alatt azt kell érteni, hogy a szankciós szakasz felé – egyelőre – nem folytatják az eljárást. Ezzel egyébként elismerik az eddig megtett, a hiány csökkentését célzó magyar lépéseket, azonban az ezek által kiváltott hatások folyamatos ellenőrzésére is fenntartják a jogot.

Ahhoz, hogy ez a helyzet előállhasson, két fontos dolgot is figyelembe kell venni.

Egyrészt az eredeti, tavaly ősszel benyújtott magyar középtávú költségvetési-strukturális tervet elsőre nem fogadták el Brüsszelben – a hivatalos verzió szerint a tanulmányozásra több időre volt szükség. Informális értesülések alapján már akkor megírtuk, hogy a magyar nettó kiadási pálya olyan adatokra volt tervezve – elsősorban a várhatóan magas GDP-re –, amelyek köszönőviszonyban sem voltak az Európai Bizottság előrejelzéseivel. A megoldás az lett, hogy a magyar kormány “újraszámolt”, és tulajdonképpen a brüsszeli adatokat elfogadva adta be ezt a tervet, amelynek fontos eleme volt a kiadásnövekedés kordában tartása. És még ezzel sem sikerült elérni azt, hogy kikerüljön az ország a túlzottdeficit-eljárás alól, viszont egy tervezhető és kezelhető stratégiát kapott Magyarország, amihez ezek szerint tartja magát, bár a 4,2 százalékban maximált kiadásnövekedési ütemet így is meg fogja haladni az államháztartás.

Az Európai Bizottság májusi előrejelzése szerint az államháztartási hiány a tavalyi 4,9 százalék után idén 4,6, jövőre pedig ennél is magasabb 4,7 százalékra várható. Vagyis bőven a 3 százalékos – és a túlzottdeficit-eljárást kiváltó – limit felett. Igen ám, de itt jön be az a brüsszeli kezdeményezés, amelynek tulajdonképpen a mostani “felfüggesztést” köszönheti az ország. Az Európai Bizottság ugyanis az EU újrafegyverkezési programjának keretében megengedi, hogy védelmi célú kiadásokkal a 3 százalékon felül további 1,5 százalékkal növelhető a hiány, ezt nemzeti mentesítési rendelkezésnek hívják. Magyarország és 14 másik tagállam igényelte és kapta meg ezt a lehetőséget.

Az értékelés szerint Magyarország esetében a nettó kiadásnövekedés 2025-ben ugyan várhatóan meghaladja a korrekciós pálya által meghatározott felső határt, azonban a Bizottság által előrejelzett eltérés a védelmi kiadásokra vonatkozó jelenlegi előrejelzések alapján a NEC által biztosított rugalmasságon belül van. Ebből következően az Európai Bizottság kezdeményezi a Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárás (EDP) felfüggesztését

– összegzi a helyzetet az NGM. A javaslat júniusban kerül az uniós pénzügyminiszterek elé, akik várhatóan jóváhagyják az indítványt.