© HVG

Sajnos a filmből nem derül ki, hogy mi is volt a készítők célja. Amíg a Supersize me című mozinál pontosan lehetett tudni, hogy egy dokumentumfilmről van szó, amelyben a főszereplő saját magán „teszteli” a gyorséttermi láncok, pontosabban a McDonald's ételeinek hatását - itt nem derül ki a fő mozgatórugó. 

Esetleg játékfilm? Ehhez képest túl sok az  adat, túl  komoly, de leginkább vontatott. Adatok és információk halmazával találjuk szembe magunkat, s nem lehet rájönni, hogy valósak vagy sem. És  akkor hogy jön a képbe Bruce Wilis, Ethan Hawke, Avril Lavigne? A sztárokat felsorakoztató film elvesztette hitelességét, és inkább a bulvár irányba tolódott. Képek a semmi mezsgyéjén.

A filmben  egy gyorséttermi láncnak húspogácsákat gyártó cég szakképzetlen mexikói munkásokat dolgoztat, és ebből adódnak a problémák. Egy független vizsgálócsoport állati ürüléket talál a húsban. Emellett megdöbbentő, szörnyű képeket láthatunk, hogyan ölik meg a marhákat.  Összeszorul a szívünk, remegő gyomorral jövünk ki a moziból.

A film fő gondolata az lehet, hogy soha nem tudjuk, mit rejt az ízletesnek és gusztusosnak tűnő gyorséttermi hamburger. Talán együnk grillhúst, amin látszik, miből van? Az alapanyagok származási helyét ennél sem tudjuk megállapítani. Nem vagyunk benne biztosak, hogy aki eddig kedvelte a gyorséttermeket, ettől kezdve soha nem fog ott étkezni. Akik meg eddig sem szerették, azokat legfeljebb megerősíti hitükben.