A guarani indiánok már évszázadok óta édesítik italaikat az őslakók körében "édes fű" néven ismert stevia (stevia rebaudiana bertoni) bokor levelével. Az alig hatvan centis növény leveléből kivont kristály a Coca-Cola figyelmét is felkeltette. Az üdítőitalgyár és a Cargill, az egyik legnagyobb amerikai élelmiszeripari cég bejelentette, hogy már tesztelik is a stevia-alapú édesítőszert, és az élelmiszerbiztonsági vizsgálatok után hozzáfognak a Rebiana márkanevű termék gyártásához.
 
A paraguayi termelők már csilingelő kasszával álmodnak. "A Coca-Cola bejelentése hatalmas érdeklődést keltett" - mondta Nelson Gonzales, a steviatermelők szövetségének elnöke. A hatmilliós ország kormánya is támogatja őket. Ösztönzi a termesztés felfuttatását, amiből a remények szerint a népesség mély szegénységben élő fele profitál majd, és nemzetközi fórumokon próbálja elismertetni a növény paraguayi eredetét.
 
Amerikában egyelőre a "káros hatású élelmiszer-összetevő" kategóriába tartozik és tilos forgalmazni. Az Európai Unióban csak táplálék-kiegészítőként, gyógynövényként, vagy kozmetikai szerek alapanyagaként forgalmazható, édesítőt tilos gyártani belőle. A paraguayi termelők szövetsége szerint a legújabb hírek hatására az amerikai és európai cukoripari lobbi ellentámadásba lendült és a steviaimport tiltása mellett kardoskodik.
 
Holott egész sor kiváló tulajdonságát kimutatták már. A kutatásokban paraguayai tudósok járnak az élen, akik szerint a Magyarországon sztívia néven ismert növény leveléből kivont szer gyulladáscsökkentő és antibakteriális hatású, jó hasznát veszik a cukorbetegek, a magas vérnyomással küzdő betegek, és a cukorral ellentétben a fogzománcot sem károsítja. Remekül bírja a magas hőmérsékletet is, még 200 Celsius fokon sem változik a kristály szerkezete, ezért aztán  sütőipari termékek gyártására is alkalmas.
 
Egy kiló kristályt tizenkét kiló levélből lehet kinyerni. A termék világpiaci ára a tisztaságtól függően 40-90 dollár (7 ezer - 16 ezer forint) között mozog. A növényt Argentínában, Brazíliában és Ecuadorban is termesztik, a legnagyobb termelő pedig Kína, ahol 20 ezer hektáron nő az édes fű. A dél-amerikai termelők azonban a klímának köszönhetően még így is előnyben vannak, mert amíg Kínában egyszer beérik a növény, addig őshazájában háromszor szüretelik a kincset érő leveleket - áll a Die Welt című berlini napilap honlapján megjelent beszámolóban.