szerző:
Lőrincz Zsolt
Tetszett a cikk?

Elmúlt András napja, lehet disznót vágni - mondták nagyapáink. A paraszti hagyomány ugyanis ehhez a jeles naphoz kötötte a disznóölést. Addigra beállt a csípős hideg, felhíztak az ólak röfögő lakói. S így karácsonytájt már illett gondoskodni az asztalra valóról is. Vagy ahogy egyes vidékeken a mondás tartotta: disznó mászkáljon az ünnepi káposztában.

© Lőrincz Zsolt
Sokfelé a disznótort tartják (megjegyzem: méltán) az év egyik legnagyobb, legszínesebb és persze élvezetekben leggazdagabb eseményének. A falusi disznóölés a munka és a mulatság jól sikerült elegye, gazdagon fűszerezve gasztronómiai örömökkel.

Még pirkadni se kezd, mikor megérkeznek a dologra jelentkezők: rokonok, szomszédok, barátok. A csípős hidegre - és a jó kedvre - való tekintettel a gazda házi pálinkát tukmál a vendégekre. Majd feltűrik az ingujjakat, és kezdődik a munka. Fellobban a tűz, megvillan a böllérkés, sivít az áldozat és bevégeztetik sorsa. Majd hagyományosan nagy kupac szalmát halmoznak az áldozatra, s mire az leég, a disznó bőre is megszabadul sertéitől. Ma már sokan a gázlángra esküsznek.

A perzselés után fehérre sikálják az állat bőrét, majd a férfiak szakértelemmel – s persze jó éles késsel - részeire bontják a disznót. Az asszonyok abálják a vért, karikára vágják és zsírra vetik a vöröshagymát. Kerül pár darab hús is, kicsit szalonnásabb, kicsit húsosabb, egy kis máj, vagyis készül a reggeli: hagymás vér, pecsenye, sült máj, házi savanyúságok, kemencében sült kenyér, héjában sült burgonya.

Ekkorra a disznó már szétbontva hever, a böllér és segédei sonkákat és szalonnákat kanyarintanak. A frissen darált hús betöltésre vár. A kolbászkészítés igazi szakértelmet igényel. A legfontosabb, a fűszerezés mindenkinek a saját titka, féltve őrzött receptje. Miként a hurkatöltés is. Vannak, akik a rizses, mások a zsemlyés, pláne a kásás töltelékre, fűszerek ki tudja, milyen keverésére esküsznek. A Közép-Dunavidéki régióban még a krumplis kolbász - hurka is ismert: a nyers burgonyát, hagymát, húsfélét, belsőséget ledarálják, sóval, borssal, borsikafűvel, majorannával ízesitik. Manapság már olyan divatok is felütik fejüket, mint a szarvasgombás, vagy a tokaji aszús hurka.

Az asszonyok ebédre többnyire frissen sült pecsenyét kínálnak. A sváb portákon hagyományosan a dagadós savanyú máj a disznóvágások első meleg ebédje: a csíkokra metélt dagadót és sertésmájat külön-külön pirítják le, az előbbit hagymával, sóval, majorannával, utóbbit pici örölt borssal. A végkifejletet együtt élik meg a lábasban, babérlevéllel, kevés ecettel, kicsi cukorral beforralva. Az Ormánságban levesbe kerül a máj. A disznótoros savanyú levesbe vetnek még némi csontos húst, hozzá tüdőt, vesét. Babérlevéllel, egész borssal, fokhagymagerezdekkel, egész fej vöröshagymával főzik, vékony fehér rántással sűrítik, ecettel savanyítják.

Mire eljő a vacsora ideje, már be van töltve a hurka, a kolbász, a disznósajt. A sonkák és szalonnák sóban vagy páclében fürdőznek, hogy nemsokára füstre kerülhessenek. A ropogós tepertő is kisült, a zsír bödönökben pihen.

Ilyenkor szokás összeállítani a komatálakat, azaz a kóstolót a disznótorosból. Ha mi is hozzájutunk, a legjobb, ha még frissen sütjük meg a hurkát, kolbászt, s nem fagyasztjuk le. Tegyük tepsibe, öntsünk alá kevés vizet, hogy oda ne égjen. Sütés közben úgyis enged elegendő zsírt. Süssük, míg ropogós nem lesz a bőre. Ha akadna olyan kedves ismerős, akit szeretünk, csak az általa kreált hurka és kolbász ízesítését nem, kövessünk el nyugodt lelkiismerettel szentségtörést: szórjuk meg a sütnivalót azon fűszerekkel, amelyeket viszont mi kedvelünk (például majoránna, bors, kakukkfű, oregáno, bazsalikom, kömény).

© gkrte.hu
Manapság szinte már csak disznótor alkalmával lehet igazi hájhoz jutni. Pedig ebből hihetetlen finom sütemény készíthető: a hájas-leveles tészta, melyet sajttal megszórva sós, szilvalekvárral vagy birsalmasajttal megtöltve édes süteményt kapunk. Sokan szeretik, de még többen vannak, akik visszariadnak készítésétől, mondván, túl macerás. Nem állítom, hogy nem az, de megéri!


Íme a recept:

Fél kiló lisztből, 2 tojásból, 4 kanál tejfölből, kevés sóból, egy kanál cukorból, két kanál borecetből és kevés vízből készítsünk lágy tésztát. Dolgozzuk ki jól, majd két cipóra osztva pihentessük egy órát. Közben daráljunk le fél kiló hájat, majd gyúrjuk össze 13 deka liszttel és egy csipet sóval. A két cipót nyújtsuk ki, az egyikre kenjük rá a hájat, majd takarjuk be a tészta másik felével. Nyomkodjuk jól össze, nyújtsuk vékonyra, majd hajtsuk háromszor háromba. Háromszor nyújtjuk és hajtogatjuk, közben mindig háromnegyed órát pihentetjük. Utoljára fél ujjnyi vastagra sodorjuk. Tüzes késsel felét kockára vágjuk, lekvárral töltjük, másik felét pedig ujjnyi hasábokra szeljük. Tepsibe téve tojással megkenjük, a sósnak szánt hasábokat sajttal megszórjuk. Nagyon forró sütőbe toljuk, majd 8 perc múlva mérsékeljük a hőt. Aranysárgára sütve kész is.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Gasztro

Életelíxir a konyhában

Méz nagyhatalomnak számítunk, bár az egy főre eső hazai fogyasztás nem jelentős. Hogy ez változzon, ajánlunk pár mézes receptet.

hvg.hu Gazdaság

Csokoládé szökőkút és automata a Csokoládé Szalonban

Nem mindennapi élményexpo színhelye november 30-tól hat napon át a budapesti VAM Design Center. Közép-Európa legnagyobb Csokoládé Szalonja várja a látogatókat, akiktől ezúttal nem veszik zokon, ha megfogják, megkóstolják a kiállított tárgyakat.

Lőrincz Zsolt Gasztro

Pástétom és kása

Márton napja, azaz november 11-e egykor hálaadó ünnep volt, az év utolsó munkaünnepének számított. Befejeződtek a mezőgazdasági munkálatok, elszámoltak a napszámosok az urasággal, és megkezdődött a parasztok számára a téli időszak. Dologtiltó napnak is hívták, tilos volt például mosni, teregetni, a ház körüli teendőket végezni, mert ez a jószág pusztulását okozta volna.

hvg.hu Gasztro

Vasutas sztrájktanyák anno 1904

Munkakörülményeik javításáért, az 1884-es megállapodásban garantált előmenetelük eltörlésének visszavonásáért és nem utolsó sorban fizetésük rendezésért léptek sztrájkba 1904. április 19-én a vasutasok.

MTI Plázs

Mire jó még a méz?

A gyógyító méz nemcsak édes, hanem savas is. A mézcukor könnyen felszívódik, illat- és aromaanyagai étvágyjavítók, fertőtlenítő, fájdalomcsillapító és nyugtató hatását is megtapasztalták már, akárcsak azt, hogy emésztésjavító, táplálja az izmokat, a májat és segíti a vízkiválasztást.

Kovács Gábor Gasztro

Sörkorcsolya, borszánkó

Azt nagyjából tudjuk, hogy a krumpli elterjedése a Kárpát-medencében az 1780-as években kezdődött, amikor II. József adókedvezménnyel támogatta a termesztését. Arról azonban semmilyen adatunk nincs, hogy kinek jutott először eszébe lereszelni, majd liszttel, borssal és sóval összekeverve zsírban kisütni.

Lőrincz Zsolt Gasztro

A levestől a tortáig

Az emberiség egyik legősibb italát, a friss, habzó sört sokan csak innivalóként ismerik, pedig századok óta fontos szerepet játszik a főzésben is. Sörből lehet készíteni levest, mártásokat, vagy akár desszertet is. A sör finom-fanyar íze sok fogásnak egészen különleges aromát kölcsönöz. Míg az előételekhez a világos, könnyű sörök illenek, az édes desszertekhez a sötét, sűrű sörök passzolnak leginkább.