A borvidék kialakulásának kezdetei még a XV-XVI. századra nyúlnak vissza. Az írásos emlékek között különös jelentősége van egy valamivel későbbi, az 1700-as évek elejéről származó hajósi okiratnak, amelyben rögzíttetett: a falu új betelepülői jelentős adókedvezményt élveznek, ha szőlőtermesztéssel foglalkoznak. A török hódoltság utáni időszakban a betelepített németajkú lakosság nagy szorgalommal, elszántsággal és kitartással látott hozzá a szőlőültetvények telepítéséhez.

A mai borvidék 2066 hektáros területe az Alföldi Borvidék egy részéből vált ki, amely 1998-ban a Hajós-Bajai elnevezést kapta. Így az egyik legrégebbiből az egyik legfiatalabb önálló borvidék lett. A Duna-Tisza közének délnyugati, a Dunához és az országhatárhoz közel eső részén a Bácskai-hátság és a Dunamenti-síkság által határolt területén jött létre. Klímaviszonyai igen kedvezőek, az évi középhőmérséklet 10,5-10,8 fok, a napfényes órák száma évente eléri a 2080-at is, amely igen magasnak mondható, míg az évi csapadékmennyiség 600-630 mm. A borvidék szőlőültetvényeinek jelentős hányada a környező 85-110 méter tengerszint feletti magasságú síkságból 50-60 méterrel kiemelkedő területeken létesült, átlagosan 150-160 méter tengerszint feletti magasságban. Ezen a vidéken a téli és a tavaszi fagyok ritkábban jelentkeznek és az általuk okozott károk sem olyan súlyosak, mint az Alföld más térségeiben.

Orbán napi borünnep

Hajóson hagyományosan május 25-én tartják az Orbán napi borünnepet. A szőlő- és bortermelők védőszentjének szobrát ilyenkor bizony alaposan meglocsolják boraikkal a környékbeliek. Felvonulnak a térség borlovagrendjei, felavatják az új tagokat, és borversenyt is rendeznek. Az országos  Nyitott Pincék akció keretében május 31-én és június 1-én a Hajósi Pincefalu présházai, borpincéi megnyílnak az érdeklődők előtt. A gazdák a hagyományos fajták mellett bioborral és tradicionális pezsgővel, bográcsos, kemencés ételekkel, no és a híres svábkiflivel várják a kóstolni vágyókat.

De nemcsak a szubmediterrán klíma járul hozzá a kiváló minőségű Hajós-Bajai szőlőfajták termesztéséhez, hanem a borvidék talajadottságai is. A szőlőültetvények - fele-fele arányban találhatók vörösbort és fehérbort adó fajták - főként humuszos lösztalajokon és csernozjom jellegű homoktalajokon települtek, de előfordulnak szőlők egyéb csernozjom jellegű talajokon is.

A borvidék legelterjedtebb szőlőfajtái a Kékfrankos, a Zweigelt, az Olaszrizling, a Rajnai rizling, a Chardonnay, a Királyleányka, a Cabernet Sauvignon és a Cabernet franc. Büszkeségük a hungarikumnak számító Kadarka és a Cserszegi fűszeres, valamint a minőségi desszertborok családjának legifjabb tagjaként emlegetett jégbor is. Innen, a Hajós-Bajai borvidékről indult el ennek a természetes desszertbornak a hazai előállítása, amelyben a különlegesen kellemes illatok, ízek és zamatok a szemek szőlőtőkén történő megfagyásával alakulnak ki. A szőlőben a cukrok és egyéb oldott szilárd anyagok nem fagynak meg, csak a benne lévő víz, így a fagyott szőlőből nyert bor nagyon édes, ugyanakkor magas savtartalmú lesz.

A bő termésű, vegetációban igen gazdag Kincses Bácskaként emlegetett tájegység minőségi fehérborokban és vörösborokban egyaránt gazdag. A bácskai ember házának asztaláról, soha nem hiányozhat egy pohár jó bor.