Oro líquido - folyékony aranyként emlegetik az ibériai félsziget lakói a rómaiak által meghonosított olívafa termésének olaját. A táplálkozáshoz és gyógyászathoz egyaránt nélkülözhetetlen alapanyag történetéből kiderül: előállításában világviszonylatban is mindig élen állt Spanyolország. Jelenleg évente  1 millió tonna felett állítanak elő olívaolajt, ami a világon készített olívaolaj mennyiség 20 százalékát teszi ki. Ahogy az ókorban a Római Birodalom, ma a fő konkurensnek számító Olaszország is igényt tart a spanyol import olívára. Japántól az USA-ig, és sok európai országban, előnyben részesítik ezt a különleges spanyol kincset.

A gazdasági szakemberek mégis úgy vélekednek, a világválság továbbra is kihathat az olívaágazatra. Ez elsősorban az árviszonyok ellentmondásaiban, és a minőségi étolajok iránti kereslet csökkenésében jelentkezik. Talán túl pesszimista prognózis, hogy a jelenlegi 2,45 millió hektárt kitevő olívaültetvény termőterülete akár a felére zsugorodhat össze.

Oro líquido. Zavarbaejtő választék

Az eddig inkább  virágzó spanyol olívaipar félmillió termesztőre, 1800 olajmalomra és 800 palackozóüzemre épül. 2008-ban a világ 133 országába exportáltak az olívaolajból, összesen 333 millió kg mennyiségben. Az ebből származó bevétel 965 millió euróra rúgott. Az olajfák Spanyolország majdnem minden régiójában megtalálhatók, s a legtöbb helyen egyforma jelentősége van az olívaolajnak és az étkezési olajbogyónak. Az országon belül is vannak kiemelkedő olívatermesztő vidékek: Dél- és Közép-Spanyolországban, illetve Katalónia területén. A legkiválóbb spanyol olívaolajok Lérida, Tarragona, Toledo, Sierra de Segura, Jaén, Córdoba, Granada és Andalúzia ültetvényeiről származnak. Sokfelé jellemző, hogy a szőlőbirtokosok párhuzamosan foglalkoznak olívagazdálkodással, de vannak többgenerációs, kizárólagos olívaspecialisták is.

A modern technológiai eljárásokkal ötvöződő termesztési, feldolgozási tapasztalatok, a bejáratott reklám és kereskedelmi gépezet ellenére jelentkeznek átmeneti problémák. Az El País gazdasági melléklete, a Negocios több válsággeneráló tényezőt is megemlít. A leglényegesebb, az árak csökkenése. A még további finomítást igénylő szűz olívaolaj (lampante) ára 1,70 euró/kg körül van jelenleg. Ez előtte 2,4-2,6 euró/kg volt, de a 2005/2006-os idényben elérte a 3,2 eurót is kilónként. A termelési költségek egyes olajfajtáknál meghaladhatják az eladási árakat. A nagy áruházláncok üzletpolitikája is érezteti kedvezőtlen hatását, felvásárolják a közepes minőségű olajokat, s szinte reklámáron értékesítik. Ez visszaveti a jó és kiváló minőségű termékek eladási lehetőségeit.

A olíva fellegvárának számító Jaénban május 13-16 között megrendezett Expoliva 2009 kiváló alkalomnak bizonyult ahhoz, hogy a kialakult helyzetre felhívják nemcsak a közvélemény, hanem a gazdasági döntéshozók figyelmét. A bajba jutott termesztők  mezőgazdasági támogatását kezdeményezték a szakminisztérium felé. A nemzetközi vásár és szimpózium egyaránt lehetőséget nyújtott az üzleti lehetőségek bővítésére, s az olívaolaj táplálkozási-egészségügyi előnyeinek tudományos elemzésére. A 14-ik alkalommal megtartott Expoliva történetében először nyitottak a kozmetikai- és gyógyszeripar felé. A résztvevők az olívaolaj jelentőségének hangsúlyt adva, csatlakoztak több mediterrán ország kezdeményezéséhez, mely az olívaolajra alapuló úgynevezett mediterrán diétát a világ szellemi öröksége címre kívánja jelölni.

Nem csak sajtolva finom

Ha Spanyolországban az étolajról szó esik, elmaradhatatlan a minőségi igényeket megcélzó olívaolaj kóstolás. Igazi mestereit számon tartják országszerte. Az egyik legnagyobb szaktekintély Avelino Vea. Az ő képességeit a Gran Catador – Nagy Kóstoló – címmel ismerték el. Egyébként a kiváló minőségű Lérida és L’Estornell extraszűz olívaolajok előállítója, a Vea cég harmadik generációs tulajdonosa. Az olívaolaj kóstolásnak nagy kultusza van az Ibériai-félszigeten. Látványos shownak, az olajkóstolás megkoronázásának szánták a Jaénban május 17-én tartott kóstolási rekordkísérletet. Tízezren vettek részt az eddig egyedülálló eseményen, hogy bekerüljenek a Guiness-rekordok könyvébe.

Az olívaolajokat a borokhoz hasonlóan nemcsak kóstolják, minősítik is. A védett minőségi tanúsítványt feltüntetik az üveg címkéjén. Nem meglepő, hogy  az európai uniós D.O.C. rendszer bevezetésének egyik kezdeményezője Spanyolország volt. A legértékesebb spanyol olívaolajok jelenleg 20 védett körzetből származnak. Az üvegcímkén ezt a Denominación de Origen, vagy a Denominación de Origen Protegida (D.O.P.) felirattal jelölik (az Olaszország által forgalmazott olívaolajokon ez a Denominazione d’Origine Protetta feliratra módosul). A példa kedvéért említjük a nálunk is beszerezhető, Jaén tartománybéli Orcera faluban készülő Orzeoliva extraszűz olívaolajt, mely egy mókust ábrázoló címkén tünteti fel a védettségét.