szerző:
Tóth Sándor
Tetszett a cikk?

A szigor elérte a gasztronómiát. Fűszernövények, ehető virágok forgalmazási jogát vonták meg a hatóságok Spanyolországban.

Egyszerre két piaci ellenőrzésen, Malagában és Madridban is betiltotta az egészségügyi rendőrség több olyan étkezési, valamint természetgyógyászati fűfajta és virágszirom (levél) árusítását, amellyel neves éttermek séfjei ízesítik főztjüket, vagy különböző salátákat készítenek belőlük. Az intézkedés biokertészeteket is érint. Például az egyik legismertebb és legnagyobb termelőt,  Josep Pámies-t.  Balaguerben (Lérida tartomány) tizenkét hektáron termel árvácskát, körömvirágot, édesfüvet, szegfűt, gyermekláncfüvet és sok más specifikus nővényt. Közöttük olyanokat is, amelyek megítélése az Európai Unió egészségügyi szakhatóságai és a tagországok között sem teljesen egyértelmű. Habár hatóanyagaik és hatásfokuk többnyire ismert.

Stevia. Édesítő- és tartósítószer
A hagyományos népi konyhák s a gyógyászat előnyben részesíti őket, mégis szigorú eljáráshoz kötik elfogadásukat, élelmiszerként való bejegyzésüket. A tekintélyes képes magazin, az Interviú szerint az Európai Bizottság 258/1997-es rendeletére hivatkozva léptek fel az illetékesek. Ugyanis az ibériai országban nem szerepelnek a szóban forgó növények az engedélyezett, biztonságos élelmiszerek lajstromán. A Madridi Önkormányzat Egészségügyi Hivatalának tisztviselője, Emilio Merchante szerint pedig az akkreditációjuk meglehetősen összetett, hosszadalmas eljárás. Nem elég elfogadni a specifikumokat, tudományos kutatásoknak is alá kell támasztani táplálkozási-egészségügyi hatásukat.

A biokertész, Josep Pámies pedig nem csak nem akarja, hanem költségességénél fogva nem is tudja vállalni a hivatal által rátestált kötelezettségeket. Ellenérvként arra hivatkozik, olyan növényeket forgalmaz, amelyek nem egzotikusak, mindig is termesztették őket Spanyolországban, sokan kipróbálták őket konyhájukban. Elkötelezett felhasználói, neves szakácsok is szót emeltek a tilalom ellen. Köztük a két Michelin csillagos Quique Dacosta (El Poblet étterem, Dénia), és Enric Millá kreatív konyhaművész (El Dien de Vallfogona vendéglő, Balaguer) is a védelmébe vette az ételek illatosítására, díszítésére, fűszerezésére a spanyol-katalán konyha történetében hagyományosan használt növényeket. Egyelőre nem ismert Ferran Adriá véleménye, holott Josep Pámies a világhírű mesterséf beszállítói közé tartozik. A termelő egy interjúban (El Periódico) megemlíti, hogy az egyik „kriminalizált növénnyel”, a stevia rebaudianával szívesen kísérletezik Adriá is. Tehát a jázminpakóca, vagy közismertebb nevén édesfűnek nevezett fűszer, édesítő- és tartósítószer (egyben gyógynövény) nem hiányzik a konyha alkimistájának kelléktárából sem.

A madridi és a malagai vizsgálati akták Pámies virágairól, növényeiről megegyeznek abban, hogy új élelemnek kell tekinteni ezeket, mivel nem szerepelnek az Egészségügyi Minisztérium élelmiszer listáján. Az ilyen esetek felülvizsgálása Spanyolországban az Élelmezés- és Táplálkozásbiztonsági Ügynökség hatáskörébe tartozik. A nemzeti szintű jóváhagyásról tájékoztatják az Európai Bizottságot, majd végül élelmiszerként való elfogadásáról közlemény jelenik meg az Európai Unió tájékoztatójában.

Európai megítélés (Oldaltörés)


A jelenleg 60 éves Josep Pámies 15 éve hagyott fel a vegyszeres mezőgazdálkodással, konyha- és gyógynövényei nagy keresettségnek örvendenek. Annak ellenére, hogy 2006-ban és 2007-ben is indítottak ellene eljárást a stevia miatt (gyógyhatás feltüntetése, vágott, szárított formában való forgalmazása), nem titkolja, hogy más, Spanyolországban tiltott növényeket is termeszt, például a fekete csalánt (perilla frutescenc), aminek a magját tilos árusítani. Ennek a lágyszárú növénynek a leveleit Japánban fűszerként és ételszínezékként használják. A szusi elkészítéséhez a japán konyha elengedhetetlen kelléke.

Úgy tűnik, Josep Pámiest nem zavarják a megújuló eljárások, internetes blogjában tovább népszerűsíti növényeit, virágait. A jázminpakócával kapcsolatos hatósági ellenvetéseket – szárított, vágott formában nem árusítható – pedig találékonyságával könnyen kijátssza: cserépben, dísznövényként ajándékozza az érdeklődőknek, s ráadásként szívesen ad termesztési tanácsokat is.

A stevia európai uniós megítélése sok vitát vált ki, mivel élelmiszerként vagy élelmiszer-adalékként többnyire nem forgalmazható a tagországokban. Különböző megfontolások miatt nem sorolják a biztonságos és egészséges élelmiszerek kategóriájába. Ennek ellentmondanak a brazíliai, argentin és japán tapasztalatok. Náluk több évtizede nagyon pozitív a növény megítélése. Édesítőszerként neves üdítőital gyártók érdeklődnek iránta, s olyanok is vannak, akik már használják.

Az EU-s szabályoknak ellentmondva Németországban a müncheni bíróság engedélyezte a Greensweet-tea gyártását és forgalmazását, amelynek egyik összetevője a stevia. Egy sikeres francia engedélyeztetési folyamat után pedig nem nehéz megjósolni, hogy már a nyáron természetes édesítőszerként használják Franciaországban az argentin eredetű, 98 százalékos tisztaságú stevia kivonatot, a Stevialt. A döntő táplálkozási-gasztronómiai érv mellette, hogy teljesen kalóriamentes és sokszor édesebb a cukornál. A stevia őshazájában, a dél-amerikai indiánok 1500 éve „édes levélként” ismerik. Magyar elnevezése is, a szépen hangzó jázminpakóca arról tanúskodik, hogy a népi botanika már régen felfedezte nálunk. Mai „pártfogói” pedig lelkesen terjesztik palántáit, esetleg mit sem tudva arról, hogy az EU hivatalnokai mennyire, vagy miért nem tartják biztonságosnak a fogyasztását. Lehet, hogy egyszer majd náluk is lecsap az EU-s növény kommandó?

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!