Ma már mindenkinek elérhető, még csak nem is különlegesnek számító fűszer a fahéj. „Pályafutásának” elején azonban igencsak nagy becsben tartották. Az egyiptomiak több más fűszerrel együtt balzsamokat készítettek belőle, amelyeket a mumifikálásnál alkalmaztak, mivel erős illata elnyomta a szagokat, és használták füstölőként is.

Az ókori görögöknél drága kincsnek számított. Nem volt könnyen hozzáférhető az illatos fűszer, amely nemcsak a konyháikban volt használatos, hanem gyógyszerként is jegyezték, így harmincöt dekányiért akár öt kiló ezüstöt is adtak. Illatának vágykeltő és mágikus hatást tulajdonítottak. A szerelmi bájitalok egyik fő alapanyaga volt.  Egyes ókori orvosi feljegyzések arra is kitérnek, hogy fahéj illata helyreállítja a lélek egyensúlyát és nyugtatóan hat.

sxc.hu

Nero (i.e. 65.) császár mélységes fájdalmának kifejezéseként és megölt szerelme, Poppaea Sabina lelki békéjéért az udvar egy évre elegendő fahéját füstölte el, ami akkoriban hatalmas értéket képviselt. Nem csoda, hogy e fűszerért szó szerint háborúk is dúltak – magas értéke miatt nem volt mindegy, kihez kerül a fahéj kereskedelmének a joga. Több fajtája ismert, de a két legelterjedtebb a kínai eredetű kasszia, amely kicsit csípősebb ízű, és az Európában használatosabb ceyloni fajta.

Az első feljegyzések arról, hogy Magyarországon is használták, a 15. századra datálódnak, de Európába nagyobb mennyiségben csak a 18. században került. Szerencsére a nagyon sokoldalúan használható, finom illatú fahéj ma már minden háztartás fűszerpolcára felkerülhet. Legtöbbször édességeket ízesítünk vele: a rétesek, almás sütemények és a mézeskalács elengedhetetlen fűszere. De ki ne szórta volna már meg az egyszerű tejbegríz vagy tejberizs tetejét, vagy hintette volna meg a palacsintát   az ízletes fahéjas porcukorral?

A fahéjat nemhiába tartják a tél fűszerének. Karácsonyi koszorúk, ünnepi asztalok elengedhetetlen díszítője a fahéjrúd, és a legtöbb karácsonyi sütemény elhagyhatatlan fűszere. A forró italok – a kávé, a forró csoki, a forralt bor, a krampampuli –, pedig elképzelhetetlenek nélküle. Feldobja a gyümölcsbefőttek, kompótok ízét is. Az alma, körte, szilva, dió ízesítésénél szinte kötelező. Azt viszont kevesen tudják, hogy például egy csipet fahéj a sütőtök karakterét is kidomborítja. De még húslevesekbe, némely húsos ételbe, tejszínes alapú mártásba is keverhetünk leheletnyi őrölt fahéjat, hogy kiteljesítsük az ízvilágukat. Nyers gyümölcsöket, például narancsszeleteket, is meghinthetünk vele, nemcsak finomabbak lesznek tőle, de erjedésgátló hatása is van. Érdemes kipróbálni!

A fahéj számtalan fűszerkeverékben megtalálható, nagyon jól harmonizál a vaníliával, gyömbérrel, szerecsendióval, szegfűszeggel és még a kurkumával is. Az arab országokban a húsfűszer keverékeknek is egyik elmaradhatatlan alkotója. Használjuk hát a megszokottnál bátrabban a fahéjat, de azért  érdemes néhány praktikát megfogadni.

Tippek, fortélyok

Ha főzésnél használjuk, akkor csak az utolsó pár percben adjuk az ételhez, különben megkeseredik. A fahéj akkor friss, ha nagyon erős, édeskés illata van. Ha ez az illat nem érződik erőteljesen, akkor a fűszer már régi, inkább ne használjuk. Hosszú ideig megőrzi frissességét és aromáját, ha fénytől elzárva, légmentes dobozban tároljuk. Az egész fahéj körülbelül egy évig, az őrölt fahéj pedig fél évig tartható el minőségromlás nélkül.

Kis adagban nincsenek mellékhatásai, de ha nagyobb adagban, vagy túl sűrűn használjuk, akkor egyeseknél allergiás reakciót válthat ki. Nemcsak az illata és kellemes íze miatt érdemes gyakrabban bevetni, szinte külön fejezetet lehetne szentelni a fahéj sokrétű gyógyhatásainak. Kiváló zsírégető, gyomorpanaszok enyhítésére is igen alkalmas. Csökkenti a vér koleszterin- és cukorszintjét, így rendszeres fogyasztása cukorbetegeknek kimondottan javasolt. Immunerősítő, vírus- és baktériumölő hatású, ezért megelőzésként vagy fertőzések esetén kúraszerűen alkalmazhatjuk. Legjobb, ha naponta  egy pohár langyos vízbe két teáskanál mézet, és egy teáskanál őrölt fahéjat összekeverünk, s ezt iszogatjuk.

A szépségipar is felfedezte a fahéjban rejlő értékeket: külsőleg a pattanásos bőr és cellulitisz kiváló ellenszere. Illata bizonyítottan nyugtató és lazító hatású. Így egy nehéz nap végén érdemes pár csepp fahéjolajt párologtatnunk, hogy illatától ellazuljunk. Borongós, téli estéken pedig kortyolgassunk el egy csésze fahéjas forró csokit, s majszoljunk el egy finom, fahéjas süteményt.

Fahéjas almás-narancsos muffin

Aréna 2000

45 dkg finomliszt
7 gr sütőpor
1 teáskanál őrölt fahéj
1 teáskanál mézeskalács fűszerkeverék
20 dkg barnacukor
12 dkg vaj
180 ml joghurt
2 tojás
2 közepes alma, apró kockára vágva
10 dkg kandírozott narancs
2 teáskanál fahéjas porcukor

Melegítsük elő a sütőt 180 fokra. A lisztet a sütőporral keverjük el egy tálban, adjuk hozzá a fűszereket és a barnacukrot, majd morzsoljuk bele a vajat. A joghurtot keverjük össze a tojásokkal, és adjuk a liszthez, majd forgassuk bele az almadarabokat és a kandírozott narancshéjat.

Kanalazzuk a keveréket a muffin formákba – csak háromnegyedig megtöltve -, és süssük kb. 20 percig. A tetejét hintsük meg fahéjas porcukorral.