A Garda-tó környékéről származó Valpollicela bormárkát kedveli Velencében Richard Cantwell ezredes A folyón át a fák közé című regényben. A Fiesta spanyol bikaviadalokért rajongó hősei habzsolják az életet és gyakran rendelnek egy üveg Fundadort, azaz jerezi brandyt. A Hemingway irodalmi hagyatékból fennmaradt Édenkert fiatal amerikai írója, David Bourne Franciaországban és Spanyolországban töltött mézeshetein martinit iszik fokhagymás olívabogyóval vagy Perrier-vel kevert whiskyt. Íme,a Nobel-díjas író néhány találomra kiválasztott regénye és imádott európai helyszínei, ahol jelen volt háborús haditudósítóként, s ahova később visszatérve szívesen töltötte idejét utazgatással, szerelmekbe bonyolódva, vadkacsára vadászva és a bikaviadalok bűvkörében. Közben nem vetette meg az asztali örömöket ételben és italban egyaránt.

floridita-cuba.com

Ernest Hemingway nemcsak Dél-Európában volt népszerű vendég, Havannába költözve gyakran megfordult az ottani koktélbárokban és tengerparti kocsmákban. Finca Vigía (Őrbirtok) nevű villájában élt és alkotott, hódolt a tengeri halászatnak, kedvenc macskáinak és a kubai koktéloknak. Ez utóbbiak kapcsán két nevezetes hely is megőrizte emlékét: a La Bodeguita del Medio és az El Floridita. Mindkettő külön koktélfajtával. Papa (Hemingway beceneve) saját kézjegyével is gondoskodott a legendagyártásról, a La Bodeguitára ezt a feliratot hagyta: „Mojitómat a Bodeguitában, daiquirimet a Floriditában, Ernest Hemingway”. Az utóbbi időben nálunk is népszerűvé vált long drink kubai eredetű, egyes források szerint a Bodeguitában „keverték ki először”. A múlt század 20-30-as éveiben az USA-ból a szesztilalom idején elmenekült nagy mixereket felváltó új nemzedék találmánya. A rumból, lime-ból, cukorból (cukorszirupból), mentalevélből és szódavízből álló trópusi italt ma világszerte ismerik.

Az amerikaiak eredetileg a mojitót bourbon whiskyvel itták, míg a Karib térségben ezt az alkotóelemet a fehérrum váltotta fel. Érdekességként említhető, hogy korábban kevéske tequilát is öntöttek hozzá, Mexikó egyes részein ma is így készítik. Kubában mindenhol azonos receptúrát használnak, viszont Hemingwaynek köszönhetően a Bodeguita mojitója a legkeresettebb. Hasonló, vagy talán még nagyobb hírnévnek örvend az El Floridita daiquirije. Az igazán patinás bárt és éttermet „a daiquiri bölcsőjének” is hívják, bár a könnyű koktélok kategóriájába tartozó italt eredettörténete szerint Jennings Cox amerikai bányamérnök leleményességének köszönhetjük még 1896-ból. Éppen elfogyott otthon a ginje, amikor hírét vette, hogy a főnöke látogat hozzá a Santiago de Cuba közelében lévő Daiquiri rézbányájának ellenőrzésére. Cox attól tartva, esetleg nem ízlik elöljárójának a helyi száraz rum, leszakított a kertjéből néhány lime-ot, majd a levüket és cukrot hozzáadva a rumhoz punchot kevert az ottani ültetvényesek szokása szerint. Jennings Cox olasz származású munkatársa, Giacomo Pagliuchi nevezte el a koktélt daiqurinek. Népszerűsítésében közrejátszott Lucius W. Johnson admirális, ő miután megízlelte a koktélt, bevezetette készítését a haditengerészet klubjában.

A havannai Hotel Plaza bárjának spanyol kantinosa, Emilio González is gyakran ajánlotta vendégeinek a daiquirit. A Floridita és a daiquiri történetében is fontos szerepe van a katalán Constantino Ribalaigua Vertnek. A pincérből néhány év alatt tulajdonossá vált legendás „Constante” járt elől abban, hogy a daiquiri felkerült az itallapra, jeges koktélját egy szem cseresznyével is díszítette. Valószínű, mindennek a jelentősége sokkal kisebb lenne, ha nem fedezi fel magának Hemingway a Floriditát. Tiszteltvendégévé avanzsálva gyakran ücsörgött, beszélgetett, olvasgatott a bárpult melletti sarokhelyen, ahonnan mindent belátott. Persze ivott is tisztességesen. A róla elnevezett daiquiri változata a Papa Doble dupla rummal és cukor nélkül készült. Ebből állítólag hatot-nyolcat is megivott, hogy „lehűsítse” magát. A Hemingway relikviákkal, fotókkal díszített Floridita 2003 óta életnagyságú szoborral tiszteleg a neves törzsvendégnek. A José Villa Soberón alkotta szobor fél könyökkel a bárpultra támaszkodik, s talán egy kicsit elmereng az idő múlásán, vagy csak maga elé néz. A megszokott daiquiri helyett egy könyv hever a pulton, igaz naponta többször is elé kerül a karcsú koktélos pohár, mivel Havannába érkező turisták nem hagyják ki az alkalmat, hogy a Papával és kedvenc italával lefényképeztessék magukat.

floridita-cuba.com

Érdemes említést tenni arról is, hogy az íróról elnevezett daiquiri mellett a Floridita éttermében többfajta tengeri étellel is tisztelegnek emlékének. A Gran Plato Hemingway kimondottan erős karibi ízeivel emlékeztet az író kedvelt ételeire, melyben a különböző halak, a languszta, a garnélarák foglalták el a legfőbb helyet. Egy másik menüben a tengeri termékeket kombinálják Hemingway és az akkori felesége által fogyasztott húsféleségekkel, a Papa & Mary főfogás a házaspár Kubában töltött 22 évére emlékeztet.