Évtizedes előítéletekkel kíván leszámolni a 2005-ben létrehozott borszervezet, a Magyar Független Szőlő- és Bortermelők Országos Szövetsége Egyesület, röviden Vindependent. A mintegy 58 családi borászatot tömörítő szakmai grémium elnöke, a Tokaj-Hegyalján munkálkodó Molnár Péter szerint nem igaz az, hogy összefogásra képtelen a hazai borászvilág. Ennek élő cáfolata, hogy néhány hónapon belül négy szervezet (a már említett Vindependent, a Pannon Bormíves Céh, a mintegy 70 ezer tagot tömörítő Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége) összefogásával megszülethet egy a minisztérium által is partnernek tekintett szakmaközi szervezet, amely a magyar kormány megkerülésével közvetlenül tárgyalhat Brüsszellel.

Ez azért lenne fontos, mert a szakma többnyire jobban tudja a politikusoknál, hogy mi áll az érdekében, ráadásul minden kérdést megbeszélhet a tagjaival, és nem kell külön előszobáznia az állami vezetőknél. Ráadásul tagja lehet olyan európai szervezeteknek, amelyek együttes érdekvédelme sokszorosan meghaladja a magyar bortermelők lobbierejét. Közös erőfeszítéssel pedig nem fordulhatnának elő olyan esetek, mint ami a közelmúltban történt: a borászkodásban eddig csak mérsékelt sikereket felmutatni képes svédek javaslatára májusban életbe lép egy, a hordók kénezését tiltó jogszabály. A szakma keresi a megoldásokat, persze csak az a része, amelyik egyáltalán értesült erről. De van más is. Júliustól fel kell tüntetni a címkéken, ha a bort tejszármazékkal kezelték. Mivel számos bort kazeinnel kezelnek, ezért ezt is jelezni kell majd a palackon, annak ellenére, hogy a Vindependent tagjai sosem hallottak arról, hogy a borfogyasztás tejallergiásoknál bármilyen allergiás reakciót váltott volna ki.

MTI/Balázs Attila

A Vindependentnek egyébként már van tapasztalata a nemzetközi együttműködésben, mivel tagja a független bortermelőket tömörítő európai szervezetnek, a CEVI-nek. A több ezer tagot számláló szervezet következő közgyűlését április 15-16.-án éppen Magyarországon, Tokaj-Hegyalján tartják, ami a hazai bormarketing szempontjából is fontos esemény, mivel a szakemberek a hivatalos rendezvények után is eltöltenek néhány napot a hazai borvidékeken, és megismerkednek a magyar borászok termékeivel. És ha már bormarketing: Molnár szerint fontos, hogy a szakma vegye a kezébe a magyar bor reklámozásának ügyét. Nyílt titok ugyanis, hogy a forgalombahelyezési járulék 60 százalékát úgy költötték eddig bormarketingre, hogy a szakma tanácsait, javaslatait nem mindig vették figyelembe. Az új szakmaközi szervezet viszont – amennyiben lesz elkülönített keret a bormarketingre – saját hatáskörben rendelkezhetne erről.

Egy másik fontos tétel a Vindependent kívánságlistáján, hogy szeretnék bevezetni a kistermelői státuszt. Az Európai Unióban már régóta létezik ez a kategória. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az ezer hektoliter bor elkészítését meg nem haladó családi vállalkozásoknak sokkal kevesebb adminisztrációs kötelezettségnek kell eleget tenniük – amennyiben Magyarország is átvenné az EU-s kategóriát, úgy több ezer pincészet élete lenne könnyebb. Sőt, talán azt is elérnék, hogy a néhány ezer palackos pezsgőkészítőknek ne kelljen 40 millió forintot letenniük – a pezsgő ugyanis jövedéki termék, három minisztériumhoz tartozik ennek az ügye, és szinte lehetetlen a kis pincészeteknek ennyi pénzt előteremteni. A Vindependent reményei szerint szeptembertől talán megváltoztatják a jövedéki törvényt, és így megnyílik az út a családi, manufakturális pezsgőkészítés előtt.

Ha mindez megvalósulna, még akkor is maradna tennivaló. Wille-Baumkauff Márta, a Vindependent elnökségi tagja, az ökológiai szekció vezetője a hvg.hu-nak elmondta, hogy míg Csehországban 400 ezer hektár ökológiai művelésű mezőgazdasági terület van, addig Magyarországon csak 100 ezer ilyen hektárt találni, és ez ráadásul évente egyre csökken. Holott 2014-től megváltozik az EU-s agrárpolitika, a biogazdálkodást fogja preferálni, és ez bizony érinti a borászokat is. A változásokra pedig időben fel kell készülni.