Baráti társaságok, intézmények, cégek, civilszervezetek, nyugdíjasklubok tagjai egyaránt neveztek a versenyre. A fesztiválon húsz csapat több mint 800 liter alapanyagot használ fel, a tájjellegű étel elkészítésében több mint 200-an vesznek részt. A szervezők több ezer látogatóra számítanak, az eddigi évek tapasztalata szerint a késő délutáni órákban valamennyi kisütött étel elfogy – mondta Cserpes Attila, Keresztury Városi Művelődési Központ igazgatóhelyettese.

Az ország más vidékeinek tócsniként vagy lapcsánkaként ismert prósza az egyik legváltozatosabban elkészíthető étel, alapja a reszelt krumpli, a liszt, a tojás és a tejföl, a többi a versenyzők fantáziáján múlik. Az idősebbek általában ragaszkodnak a hagyományos receptúrához, a fiatalabb korosztályt képviselő csapatok viszont bátrabbak – jegyezte meg Cserpes Attila.

Az elmúlt években az édestől a savanyúig szinte mindenféle változatban készítettek már prószákat a göcseji prószafesztiválokon. A receptekben megjelent a medvehagyma és izgalmas újítás volt a füstölt kolbászos, a pacalpörköltes, a lecsós és a szilvalekváros prósza is. A legváltozatosabb variációkat néhány évvel ezelőtt a Népek prószája címmel meghirdetett versenyen készítették el, amikor az adott nemzet ízvilága szerint kellett fűszerezni a burgonyaalapú ételt – mondta a főszervező.

Idén a gasztronómiai versennyel párhuzamosan Prósza Hangja (P-faktor) címmel hirdették meg az amatőr nótaénekesek versenyét, így a délutáni órákban már nótaszóra sülnek a prószák.