Amint arról az élelmiszer online beszámol, a  történet 80 évvel ezelőtt kezdődött, amikor a Tennessee állam területén található The Peabody Memphis hotel igazgatója csak meg akarta kicsit viccelni a vendégeit. Jó kis felbolydulást remélve, a szálló halljába terelt néhány kacsát, „akik” a várakozásaival ellentétben nem felháborodást, vagy zavarodottságot keltettek a vendégekben, hanem éppen hogy kedvező fogadtatásban részesültek. A vendégek örültek a kacsáknak, akik hálából odaszoktak a környékre.

Mi több, a vadkacsák a közeli, híres lepárló üzemnél is tanyát vertek. A főzde területe valóságos kacsamennyország lett, ahol természetesen szóba sem jöhet a vadászat, és kifogástalan az ellátás. Hogy ehhez mit szólna Jack Daniel, aki állítólag kilenc évesen főzte le először a saját magáról elnevezett italt, nem tudjuk, csak megjegyezzük, hogy meglehetősen szenvedélyes vadász hírében állt... A jelenlegi whiskey mester, Jeff Arnett viszont örömmel számol be a világ legjobban gondozott kacsáiról:” Ugyanazt a gabonát és forrásvizet adjuk nekik, amelyből a whiskey-nk készül”.Azt is hozzátette, ha a learatott gabona nem elég jó a kacsáknak, akkor nem elég jó a Jack Daniel’s-hez sem.  A szerencsés szárnyasok a kitűnő ellátásért cserében közmunkát végeznek: szorgalmasan feltakarítják az üzem területére érkező teherautókról lepotyogó rozs-, árpa- és kukoricaszemeket, tisztán tartva az udvart.

 Az idők során a kacsamadár a cég kabalájává vált: a hivatalos főzőmesterek munkába állásuk első évfordulóján egy fa kacsaszobrot kapnak ajándékba.