Megjelent Magyarországon is a szőlő legpusztítóbb fitoplazmás betegsége, az aranyszínű sárgaság - számolt be a teol.hu.

A múlt év augusztusában hazánkban először, Zala megyében, Kerkateskánd határában fogták be azt a szőlőkabócát, melyből a NÉBIH budaörsi molekuláris biológiai laboratóriumában kimutatták az aranyszínű sárgaság fitoplazmát. Ez a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója - mondta dr. Vörös Géza, a megyei kormányhivatal növényvédelmi igazgatója. A fertőzés miatt a szőlőtőkék terméshozama 20-50 százalékkal csökkenhet, a beteg növények száma pedig évente megtízszereződhet.

A betegség elleni védekezéshez jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő növényvédő szer, csak az azt terjesztő amerikai szőlőkabóca gyéríthető. Ahol ez nem megoldott, a tőkék 80-100 százaléka megfertőződhet a fitoplazmával. A fogékony fajták növényei néhány év leforgása alatt ki is pusztulhatnak. A Dél-dunántúli régióban fokozott ellenőrzést rendeltek el a betegség miatt - erősítette meg egy szakmai konferencián Vörös Géza, a Tolna megyei kormányhivatal növényvédelmi igazgatója. Ha gyanús egy-egy tőke, akkor azt jelentenie kell a gazdálkodónak.

Mire kell figyelni?

A jelek, amelyekre figyelni kell, a következők: a beteg szőlőtőke fejlődése már tavasztól visszamarad, néha hajtások sem képződnek rajta. A fogékony fajtáknál (különösen a chardonnay, a cabernet fajták, az olaszrizling és a pinot noir) a fásodás elmarad, a vessző elvékonyodik és gumiszerűvé válik. Ha a tőke a tenyészidőszak során később fertőződik, a megindult fásodás megszakad.

A fertőzést követően a hajtásokon az első, enyhe sodródást mutató levelek a nyár közepén jelennek meg. A tünetek fokozatosan erősödnek, és kialakul a betegségre jellemző, háromszög alakú levélsodródás. A napnak kitett levélrészeken a fehér bogyójú fajtáknál a levéllemez részleges vagy teljes sárgulása, kék bogyójú fajtáknál vörösödése figyelhető meg. A levélfelület mindkét esetben fémes színezetet kaphat. Augusztus – szeptember folyamán, fajtától függően, a főerek mentén krémsárga vagy vörös foltok jelennek meg, amelyek fokozatosan terjednek a levélfelületen, végül a teljes levél elszárad.

Az így elhalt, megkeményedett levelek ősszel később hullanak le, mint az egészségesek. Télen a be nem érett vesszők elfeketednek és elpusztulnak. A következő tavasszal a megmaradt rügyekből fejlődő virágzat leszárad. Az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma a fertőzött növény háncsrészében él, terjedésre önmagában nem képes. Új területekre elsődlegesen fertőzött szaporítóanyaggal kerülhet. Éppen emiatt nagyon fontos, hogy telepítésnél csak hivatalos szaporítóanyagot vásároljanak a termelők.