Szőlő: Spanyolországban az újévkor mulató emberek gyorsan megesznek egy tucat (azaz tizenkét darab) szőlőszemet éjfélkor. Ez a gyümölcs állítólag megjósolja milyen évünk lesz: minden egyes édes szőlőszem egy-egy jó hónapot jelez, a savanyú szemek pedig a kevéssé szerencsés hónapok számát jelzik.

AFP / DPA / Franziska Kraufmann

 Bab: Amerika déli részén úgy tartják, hogy a bab az alázatot jelképezi, ezért szerencsét hoz az újévre.  

Lencse: Olaszországban is osztják a nézetet, hogy a lencse a szerencsét és a  gazdagságot szimbolizálja.  

Karika formájú ételek: azok az ételek, amik karika alakúak szerencsét hoznak, valószínűleg azért alakult ki ez a hiedelem, mert alakjukkal a teljességet szimbolizálják. Jöhetnek a fánkok, perecek az asztalra. 

Szerencsét hozó érmék: sokhelyütt belesütnek a kenyérbe, süteménybe, tortába – a törökök rizspudingba rejtik, a görögök a vaszilopitába – egy-egy pénzérmét, és annak, aki megtalálja, biztosan szerencséje lesz egész évben. Még akkor is, ha netán a fogorvosnál kezdi… A franciák renitenskednek, ők az ilyenkor sütött kandírozott gyümölcsös, marcipános tortájukba babszemeket dugdosnak, de ugyanaz a szerepe, mint a pénzérmének.

AFP / Joel Saget

Soba tészta: úgy tartják, hogy a japánok kedvenc tésztája, a soba, azaz hajdinatészta az élettartamot szimbolizálja, minél hosszabb, annál jobb. A japánok ezért újévkor kötelezően fogyasztják.

Érme formájú sütemények: azok, akik gyakran fogyasztanak érme alakú ételeket, állítólag gazdagságra, jólétre számíthatnak. Elég, ha kis sajtos vagy csokis tallérok kerülnek a tálakra.

 Disznóhús: A zsíros disznóhús az újév gazdagságát szimbolizálja. Tetszik tudni: a disznó túrja előre a szerencsénket, jólétünket. Nem tudni pontosan, hogy honnan ered ez hiedelem, de biztos nem azoktól a népektől, akik vallási okokból nem fogyasztanak sertéshúst. Viszont még Délkelet-Ázsiában, a kínai holdújév menüjéből sem hiányozhat a disznóhúsos táska.

 Kukoricakenyér: a kukorica színe az aranyéra emlékeztet, ami a gazdagságot szimbolizálja. Hol másutt tudnák ezt jobban, mint Mexikóban.

Rizs: Thaiföldön, ahol háromszor köszöntik az új esztendőt – egyszer most, aztán nemsokára a kínai holdújévkor, végül áprilisban, ami tulajdonképpen a mi húsvétunk, de náluk a megújulás és újrakezdés ünnepe – az olyan "jóserejű" ételeket eszik, mint a rizs, a kukorica, a zöldborsó, a szezámmag. Mindegyik a sok apró szemével a bőséget jelképezi. A rizs oly annyira, hogy a "paj kui kaó" kifejezésük, ami szó szerinti fordításban, megyek rizst enni, valójában magát a mindennapi étkezést jelenti.