Egyes jóslatok szerint 2018-ra a kávéfogyasztás közel felét a kapszulás kávék teszik majd ki. Ez a növekedési ütem brutálisan erős, hiszen szűk tíz éve a jelenlétük még szinte kimutathatatlan volt. Mindez egyetlen egy tényező vezethető vissza, ez a tényező pedig: a kényelem, pontosabban, a kényelmes élvezet.

Vannak, akik a lehető legkevesebbet szeretnék tenni azért, hogy felhörpinthessék a koffeint adó italukat, és számukra az egy gombnyomásra érkező kávé gondolata igencsak csábító. Ha összevetjük egy kávé-aficionadóval, aki minden egyes alkalommal saját maga őrli le a kávészemeket, majd készíti el a filterkávéját, akkor egy csésze feketével akár 15-20 percet is elpepecselhet, ami egy nap 45-60 percre jön ki. Ezzel szemben kivenni a hosszúkás kartondobozból egy kapszulát, behelyezni a gépbe, odatenni a kifolyó alá egy csészét, nem lehet több egy percnél.

AFP / DPA

Az USA-ban 2013-ban 3,1 milliárd dollárt költöttek kapszulás kávéra, és ahogy említettük, ezek az összegek évről  évre nőnek. Angliában 2013-ban a fogyasztás 45 százalékkal nőtt az előző esztendőhöz képest, és nem csak az otthonokban és irodákban található egyre több kapszulás kávégép: becslések szerint a világ 2400 Michelin-csillagos éttermének 30 százalékában kapszulás kávéfőző készülékek találhatóak.

A részvényesek mellett van még egy csoport, amely haszonélvezője a kapszulás kávégépek rakétaszerű feltörésének, ezek pedig az afrikai, közép- és dél-amerikai kávéültetvények tulajdonosai. A legnagyobb cégek nem fukarkodnak, ha jó minőségű és etikusan beszerezhető kávébabokról van szó. Rengeteg pénzt és energiát fektetnek abba, hogy az ültetvényesek egyre korszerűbb eszközökkel egyre jobb minőségű kávékat termesszenek, és mivel sok kávéra van szükségük, ez a tendencia több százezer termesztőt érint. A nagy cégek a piaci árnál esetenként 30-40 százalékkal magasabban vásárolnak az ültetvényesektől, hosszú távú együttműködésekben gondolkodnak, a szakembereik folyamatosan ellenőrzik az ültetvényeket és alkalmanként workshopokon képzik a termesztőket. A cél, hogy a termesztők folyamatosan kiszámítható és jó minőségű kávébabokkal lássák el őket.

Minőség tekintetében felveszik a versenyt a kávésznobok és mikropörkölők által favorizált ültetvényszelektált csúcskávékkal a legjobb kapszulások, ám a feldolgozási módszerük lassabb. Az ültetvény és a fogyasztó közötti távolság meglehetősen nagy, legalábbis ha készpénznek vesszük a feketeöves kávészakértők által hangoztatott tételt, mely szerint a pörkölés után legkésőbb húsz-harminc nappal ajánlatos elfogyasztani a kávét – és ez a szemes kávéra vonatkozik, nem az őröltre. Utóbbival kapcsolatban megoszlanak a vélemények, radikális álláspontok szerint a frissen darált őrleményt azonnal érdemes elkészíteni, az olasz iskola hívei szerint ez lehet fél óra is.

AFP / DPA / Rolf Vennenbernd

A kis kapszulákban ennél természetesen sokkal tovább, hónapokig pihen a ledarált kávé, de a brandek szerint mindez – amit leginkább a fogyasztók tanúsíthatnak – nem von le az élvezeti értékéből. A készítés során a pörkölés végeztével minden munkafázis ellenőrzött légtérben történik, a kapszulák anyaga és a kapszulában lévő védőgáz is segít megőrizni a kávé minőségét. Úgy is mondhatjuk, hogy ez a kényelem ára: ha nekünk kellene leőrülni a kávészemeket, akkor nem egy gombnyomásba kerülne, hogy hozzájussunk a reggeli cappuccinónkhoz.

Ahogy az igényes, a kapszulákba zárt tökéletes kávét fogyasztók száma nő, de a gyártókra várnak még kihívások. A kapszulás termékeket készítő óriások egyik legkomolyabb megoldásra váró feladata, hogy az alumíniumfóliával befedett műanyagdobozkáik nem újrahasznosíthatók, és erről rengeteg fogyasztó nem is tud. Az egyik piacvezető cég 2014-ben 28 milliárd darab kapszulát adott el, ez pontosan 28 milliárd, nem lebomló üres kapszulával egyenlő, és nem ők az egyetlen szereplők a kapszulás piacon. Mindez gigantikus mennyiségű hulladékot jelent évente. A cégek több lehetőséget is vizsgálnak, hogy megoldják a problémát. Már az is igen biztató, hogy egyre nagyobb kapacitással gyűjtik össze a használt kapszulákat, és különböző kampányokkal igyekeznek csökkenteni ökológiai lábnyomukat.