Hatalmas kalóriabombaként emlegeti a Bild az idei, 22. Stollen Fesztiválra készült Krisztuskalácsot. Ez érhető is, ha a számítások szerint 13,7 millió (!) kalóriát tartalmazó jókora süti méreteit vesszük: 3,65 m hosszú és 1,10 méter magas volt, 3429 kg-t nyomott. Hagyományos módon lovaskocsival szállították a fesztivál helyszínére az óvárosi Striezelmarktra. Ott vágták fel a pékek 7 ezer szeletre, s közel fél kilós adagokban árulták. A süteményből befolyt pénzt jótékony célra fordítják.

A 2015-ös rekordméretű karácsonyi kedvencnek van történelmi előzménye: II. (Erős) Ágost drezdai választófejedelem 1730-ban egy 1,8 tonnás stollent süttetett, amelyet 24 ezer szeletre vágtak fel és osztottak szét a városban. Ehhez az eseményhez kötődik manapság az adventi időszakban megtartott Stollenfest a Striezelmarkton. Hagyományosan Mindenszentek napjától kezdik sütni a stollent.

A mi gyümölcskenyerünkkel közeli rokonságban álló kelt tésztából, rumba áztatott mazsolával, mandulávall készülő kandírozott és reszelt citromhéjjal ízesített drezdai stollen mellett ismert a marcipános, mákos, diós, túrós, pezsgős, boros változat is. A legújabb kori stollenekkel kísérletező cukrászpékek sütödéjében egyéni receptek szerint készülő variánsok között pedig ott a makadámdiós, a gyömbéres, az aszalt sárgabarackos és a tőzegáfonyás is. 

rezeptesuchen.com

A kész Krisztuskalács beporcukrozva leginkább egy pólyácskához hasonlít, innen az elnevezése a bepólyált Kisjézusra asszociálva.  Nyilván a Magyarországon, Erdélyben élő németek, szászok karácsonyi, ünnepi asztalára is került belőle. Lehetséges, hogy egyes vidékeken más elnevezést is kapott. Jókai Mór több regényében (az Aranyemberben, a Rab Rábyban, A kiskirályokban, az Őszi fény című elbeszéléskötetének egyik életképében, A magyar theában) más süteményekkel együtt említi a Krisztuslábát, amelynek egyik fontos alapanyag a citrom héja. Jókain kívül Beöthy Zsolt Egy levita emlékiratai c. regényében tesz ugyancsak a Krisztuslábáról említést. Már több éve keressük milyen süteményt rejthet a két író által használt megnevezés, eddig senkitől, sehonnan sem kaptunk választ rá. Csak halkan kérdezzük magunktól: előfordulhat, hogy a Krisztuskalácsot nevezték Krisztuslábának?

Stollen

  Hozzávalók: 

50 dkg liszt  

20 dkg vaj

 10 dkg porcukor

 2 dl tej  

1 db tojás

5 dkg élesztő

3 ml rum

17 dkg vegyes aszalt gyümölcs 

    15 dkg mazsola

8 dkg darabolt mandula

1 narancs reszelt héja

1 citrom reszelt héja

csipet só

1/4 mokkáskanál reszelt szerecsendió

1/2 mokkáskanál őrölt fahéj

1/2 mokkáskanál őrölt szegfűszeg

Elkészítés:

 Az aszalt gyümölcsöket (a nagyobb darabokat vágjuk ketté) beáztatjuk a rumba. Az élesztőt langyos cukros tejben felfuttatjuk. A száraz alapanyagokat, fűszereket, reszelt citrus héjakat összemérjük egy tálba, és a vajjal, tojással, a felfuttatott élesztővel összegyúrjuk, majd a leszűrt gyümölcsöket hozzáadva, még egyszer óvatosan átgyúrjuk a tésztát. Vigyázzunk, hogy a gyümölcsöket ne nyomjuk össze! Ezután a tésztát 20 percet pihentetjük, utána rúd alakúra formázzuk, meleg helyen még 70 percet kelesztjük, hogy szépen megdagadjon.180 fokra előmelegített sütőben, sütőpapírral bélelt tepsire fektetve  aranybarnára sütjük. A sütőből kivéve rögtön lekenjük olvasztott vajjal és porcukrot szitálunk rá (nem sajnáljuk). Miután kihűlt, szeletelhetjük és tányérra rakhatjuk.

 Előnye, hogy előre elkészítve, megfelelően tárolva akár hetekig is megőrzi állagát. Úgy, hogy már most nyugodtan megcsinálhatjuk, csak dugjuk el magunk elől, ha még karácsonykor is kóstolni akarjuk. Életveszélyesen eteti magát, észre sem vesszük, és már állhatunk is neki a következőt begyúrni.