A hivatal ezt annak kapcsán közölte, hogy Bakonyi Árpád, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. volt vezérigazgatója kedden, a vörösiszap-katasztrófát vizsgáló parlamenti bizottság előtt a KEHI jelentésére hivatkozva azt mondta: a privatizációtól 2009 végéig a Mal Zrt. 4,9 milliárd forintot költött környezetvédelmi feladatokra.

"A KEHI előzetes megállapításai szerint azonban a Bakonyi Árpád által említett, illetve a szerződésben vállalt összeggel szemben a Mal Zrt. mintegy 1,2 milliárd forint környezetvédelmi költség felmerülését tudja számlával alátámasztani" - húzza alá a közlemény. A KEHI szerint ez utóbbi összeg helyességét támasztja alá Tolnay Lajosnak, a MAL Zrt. jelenlegi elnökének a Figyelő című hetilapban megjelent nyilatkozata is, amely szerint „a környezetvédelmi beruházást végül kedvezőbb áron, 1,17 milliárdért hajtották végre” 

A közlemény emlékeztet arra, hogy a Mal Zrt. korábban a hivatal által indított vizsgálat során is csak 2 milliárd forint összegű környezetvédelmi költség felmerüléséről nyilatkozott, ezek között azonban olyan összegeket is szerepeltetett, amelyeket az állam finanszírozott (például a résfal megépítését), illetve amelyek nem kötődnek a környezetvédelmi kötelezettségek teljesítéséhez (garázs értékbecslésének díja, fénymásolási költség).

Bakonyi Árpád - aki 1995. május 30. és 1997. december 31. között volt a Hungalu Magyar Alumíniumipari Rt. elnöke - arról beszélt a parlamenti bizottság keddi meghallgatásán, hogy 1997-ben a vevő, az Inotai Alumínium Kft. az Ajkai Alumíniumipari Kft. 10 millió forintos vételára mellett átvállalta cég 433 millió forintos azonnal fizetendő kötelezettségeit is. A vételár azért is volt korrekt, mert az Ernst & Young vagyon- és üzleti értékelése szerint az ajkai cég üzleti értéke a privatizáció előtti időszakban mínusz 5 milliárd forint volt - jegyezte meg. Ismertetése szerint a Hungalu 4,3 milliárd forintos belső hitelt engedett el az ajkai társaságnak, a cég értéke a magánosítás pillanatában ezzel is mínusz 700 millió forint volt. "Ezért a mínusz 700 millió forintos cégért fizetett a vevő 433 milliót" - fogalmazott.

Bakonyi Árpád hozzátette: sikertelen privatizáció esetén nagyobb bajok következtek volna be, a Hungalunál jelentkező közvetlen kiadásokat akkor 12 milliárd forintra tették; azonnal tönkrement volna az Inotai Kft., amelyet Ajkáról láttak el kohászati timfölddel, és tönkrement volna a Bauxit Kft. is, nehéz helyzetbe került volna a Bakonyi Erőmű, ahogy a már privatizált Motim Kft. is.

Ajka privatizálásának elmaradása, a Köfémet leszámítva, a teljes magyar alumíniumipar megsemmisülését jelentette volna - fogalmazott Bakonyi Árpád, aki szerint a privatizáció 14 év és a katasztrófa után is sikeresnek nevezhető, a Mal ma is közvetve 6.000 embernek ad munkát. Az állam jól járt ezzel a privatizációval - hangsúlyozta -, mert ha ez nincs, akkor ma Magyarországon nem lenne a Köfémen kívül alumíniumipar. A cég az elmúlt években nem kért állami segítséget, folyamatos befizető és foglalkoztató volt.