Tetszett a cikk?

Miután hétfőn este az eurócsoport pénzügyminiszterei megállapodtak, hogy az eddigieken felül nem kérnek számon azonnal további kiadáscsökkentési lépéseket Athénon, kedden a Huszonhetek pénzügyminiszterei ezt már csak nyugtázni tudták − mondta el az ülést követően Oszkó Péter pénzügyminiszter.

A HVG diplomáciai forrásai szerint azok a görög kormány által vállalt és korábban az Európai Bizottság által jóváhagyott lépések, amelyek révén idén a négy százalékos kiadáscsökkentést igyekeznek megvalósítani, mindössze 2,75 százalékos lefaragást eredményezhetnek. Éppen ezért az eurózóna több tagja szerint is további lépésekre lesz szükség akár már márciusban. Ezeket azonban nem kell azonnal az athéni kormány nyakába varrni, mert nem járulnak hozzá a görög kötvények elleni spekuláció megállításához.

Ezt igyekezett kiemelni a görög pénzügyminiszter, George Papaconstantinou az eurócsoport ülése utána. A sajtónak azt a hipotetikus kérdést tette fel: „Vajon amennyiben ma újabb feltételek elfogadását jelentettük volna be, akkor annak nyomán felhagynának a tőzsdék a görög kötvények elleni spekulációval? Az én meglátásom szerint csakis a múlt heti EU-csúcs döntéseit cselekedetekké formáló lépések nyugtatnák meg jobban a piacokat.”

Az eurócsoport, az EKB és a Bizottság vezetőinek az utóbbi napokban tett nyilatkozatai mind afelé mutatnak, hogy nem a négy százalékos büdzsékurtítási célt keveslik, hanem az azt elérni hivatott javaslatokat tartják kevésnek az unió vezetői.

Az Unió tagállamainak vezetői múlt heti informális csúcstalálkozójukon egységes szándéknyilatkozatban jelentették ki, hogy szükség esetén minden lehetséges módon segítik a görög gazdaság megvédését. A nyilatkozat lényegében szabad utat ad egy esetleges pénzügyi segítségnyújtáshoz, amelynek konkrétumai azonban messze nem körvonalazódtak eddig.

Oszkó Péter szerint a keddi pénzügyminisztériumi tanácsülés a hétfőn elfogadottak szellemében mindössze megerősítette az eurócsoport határozatát, s jóváhagyta, hogy a március közepén esedékes következő tanácsülésen visszatérnek a görögök kérdésére. Az athéni kormánynak ugyanis addigra meg kell küldenie első cselekedeteiről a beszámolóját. Ezeket a Bizottság kiértékeli és szükség esetén további lépéseket fogalmaz majd meg. Oszkó elmondta, az ülést inkább a megoldáskeresés, mint az ellenségeskedés jellemezte a görögök ügyében: "jellemzően segíteni akarnak a tagállamok”.

A magyar miniszter elmondta, hogy a magyar eredmények  és a január végi bizottsági jelentés  nyomán a Tanács jó példaként említette a hazánk által eddig elérteket, természetesen megemlítve, hogy számtalan további feladat vár a költségvetési kiigazítás teljes lebonyolításáig ránk.

A tanácsülésen bemutatta továbbá a három érintett új európai bizottsági biztos is a programját, de fontos témaként szerepelt az egységes piac növekedésének újraindítása is. Utóbbiról konkrétumok azonban kevéssé fogalmazódtak meg Oszkó szerint.

A pénzügyminiszterek végül az Európai Tanácsnak a portugál központi bank vezetőjét, Vítor Constanciot javasolták az Európai Központi Bank eddigi alelnökét, Lucas Papademost májusban felváltó alelnökéül. A HVG német forrásai szerint a portugál jelölttel jelentősen nőtt az esélye annak, hogy a frankfurti központú intézmény vezetését jövőre Jean-Claude Trichet-től a német Axel Weber vegye át.

Folk György / Brüsszel
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Gazdaság

Görög lecke: miért oly hevesen, és merre pörög a hellén válság?

Egyes elemzők szerint csak figyelemelterelés a görög válság fókuszban tartása, mások viszont már az euróövezet jövőjét féltik a túlköltekező, de az egyensúly helyreállításához szükséges szankcióktól vonakodó hellénektől. Az eurózóna központi országainak adófizetői pedig még a gondolatától is irtóznak, hogy ők nyúljanak a zsebükbe a felelőtlen balkáni pénzszórás miatt. Hogy is áll a helyzet valójában, kinek és miért van oka félni?

hvg.hu Gazdaság

"A vér, veríték és könnyek" programja várhat Görögországra

Az EU-országok pénzügyminisztereinek keddi brüsszeli tanácskozása előtti estén Görögország beleegyezett abba, hogy március közepén újabb intézkedéseket tesz, ha a jelek arra mutatnak, hogy az addig meghozott döntésekkel nem sikerül elérni a célul kitűzött deficitlefaragást.