Gyenge vagy csődközeli céges eredmények ellenére is busás javadalmazásban részesülő vezetők: az erről szóló hírek a vállalati botrányok szaporodásával lassan megszokottá válnak. Kevesen tudják azonban, hogy a csúcsvezetőket eltávolítani a cég éléről akár még több pénzt is felemészthet: arany ejtőernyőjük - a menedzserszerződésben meghatározott végkielégítés - óriási összegekkel védi őket.

Ha mi, egyszerű alkalmazottak rosszul végezzük munkánkat, kirúgnak minket. Ha a vezérigazgató (CEO - chief executive officer) végez rossz munkát, megemelik a fizetését. Ha a cégnek rosszul megy, az alkalmazottak egy részét elbocsátják, a főnök ellenben újabb részvényopciót kap. A mi végkielégítésünk jó, ha kitart addig, amíg találunk újból munkát, a vezérigazgató viszont ebből alapozza meg jövőjét. Jim Jubak, a CNBC’s Business Center publicistája így kommentálja az egyszerű munkavállalók és a vezérigazgatók közötti különbségeket, melyek az utóbbi hónapokban egyre jobban szúrják a részvényesek szemét. Egy dolog ugyanis jól megfizetni az ügyes menedzsereket, hiszen tudásukkal növelik a vállalat értékét, azaz a tulajdonosok vagyonát, az azonban egyre többeket felháborít, hogy a cégek vezérei akkor is busás javadalmazásban részesülnek, ha - például gyenge teljesítményük miatt - kirúgják őket a vállalattól.

Arany ejtőernyő - ezt a nevet kapta a menedzsmenttudományban az az apró, ám annál lényegesebb pontja a menedzserszerződéseknek, amelyben meghatározzák a vezetőnek a cégtől való távozása esetén juttatandó végkielégítését. A '80-as évek nagy (gyakran ellenséges) felvásárlási hulláma idején ezek az összegek a csillagos égig emelkedtek - így védekeztek a menedzserek az ellen, hogy az új tulajdonos első dolga a vezetők menesztése legyen. A több éves jövedelemnek megfelelő összeg, a részvényopciók beváltása és egyéb prémiumok rendszere manapság azonban kezd visszaütni: a cég tulajdonosai a hatalmas költségek miatt gyakran nem tudnak megválni a rosszul teljesítő CEO-któl.

Annak a részvényesnek például, aki az adóssághegyeket felhalmozó At&T cég vezérét, Michael Armstrongot szeretné lecserélni, először is ki kéne neki fizetnie azt a 10 millió dollárt, amely a jelenlegi fizetése alapján felmondás esetén a CEO-nak jár. Az AT&T ráadásul garantálta Armstrongnak, hogy amennyiben a neki juttatott 500 ezer darab részvény értéke 2003 október 1-ig nem éri el a 10 millió dollárt, a különbséget maga a vállalat fogja kifizetni, így kirúgás esetén ezzel a költséggel is kalkulálni kell. Hasonlóan értékes ejtőernyővel rendelkezik az Electronic Data Systems vezérigazgatója, Richard Brown is, aki 25,5 millió dolláros egyszeri végkielégítést, valamint részvényeiből és opcióiból újabb 28 milliót kapna a felmondólevele mellé.

A végkielégítés akkor is megilleti a cégek vezéreit, ha egyszerűen rosszul végzik munkájukat, és ezért rúgják ki őket. A vezetők az esetek nagy részében csak akkor nem kapják meg értékes ejtőernyőjüket, ha a vállalat bizonyítani tudja a CEO közvetlen hozzájárulását a gyenge eredményekhez. Az idevágó kitételeket azonban gyakran elnagyolják a menedzserszerződésekben, így nemigen fordul elő, hogy erre hivatkozva próbálják meg a tulajdonosok megúszni a hatalmas összegek kifizetését. A gyenge céges teljesítménynek elméletileg a vezetők fizetésében is éreztetnie kéne hatását: részvényeik és opcióik ugyanis veszítenek értékükből - ez kellene, hogy kiemelkedő teljesítményre ösztönözze őket. Az utóbbi időben azonban elterjedtek a "megtartó bónuszok" (retention bonuses), amelyek a részvényárfolyamok mélyrepülésekor is garantálják a biztos hozamot a vezetők számára. A tulajdonosok ezzel igyekeznek bebiztosítani, hogy drágán megszerzett menedzsereik ne hagyják ott állásukat, ha a cégnek rosszul megy.

A bebetonozott - és anyagilag minden esetben jól járó - csúcsvezetők a vállalatok saját könnyelműségének köszönhetik arany ejtőernyőjüket, mégis a tulajdonosok, sokszor a kisrészvényesek  azok, akik egyre elégedetlenebbek mindezzel. Hasonló a helyzet, ha a vállalat állami tulajdonban van, amire Magyarországon nemrégiben volt példa: rendkívüli felmondással sikerült csak elkerülnie az új kormánynak, hogy Baranyay László, a Magyar Fejlesztési Bank menesztett igazgatója részére közel 200 millió forintos, a szerződése alapján őt megillető végkielégítést kelljen fizetni. Az indoklás szerint a bank 450 millió eurós, zártkörű kötvénykibocsátása során nem kellő körültekintéssel alkalmazta, illetve nem alkalmazta az alapítói határozat adta felhatalmazást, illetve a bank belső szervezeteinek ajánlását. Amennyiben nem találtak volna ilyen indokot, Baranyaynak felmondólevelével egyidőben járt volna a hatalmas végkielégítés is.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!