Tetszett a cikk?

Tíz évvel ezelőtt, az azóta fekete szerda néven emlegetett szeptember 16-án, valutapiaci spekuláció következtében összeomlott a brit font árfolyama. A magyar származású Soros György nagyot kaszált az egyik legnagyobb múltú fizetőeszköz szomorú sorsán, a britek pedig kimaradtak a közös európai pénz, az euró létrehozásából. A történet most ismét előtérbe kerül: a szigetország népszavazásra készül az euró bevezetéséről, s a csatlakozás ellenzői a tíz évvel ezelőtti kudarcra figyelmeztetnek.

1992. szeptember 16. sok szempontból mérföldkő volt a szigetország történetében: a brit árfolyamrendszer teljes összeomlása a John Major által vezetett kormány bukásához és a Konzervatív Párt háttérbe szorulásához vezetett. A tíz évvel ezelőtti történések hozzájárultak az eurószkeptiszicmus szigetországi terjedéséhez, a Soros Györgyhöz hasonlatos valutaspekulánsok elleni támadásokhoz és az európai monetáris unió tervének átalakításához. A brit font elleni támadássorozat, amelynek következtében Nagy-Britanniának ki kellett lépnie az Európai Árfolyamrendszerből (ERM), az 1945 utáni időszak legjelentősebb brit gazdasági válságaként vonult be a történelemkönyvekbe - annak ellenére, hogy az európai pénzügyi integrációt ellenző szigetországiak szerint nem is annyira válságról, inkább megvilágosodásról volt szó.

Az európai árfolyamrendszer az ECU-vel együtt a közös európai fizetőeszközhöz vezető hosszú út egyik fontos állomása volt. Az árfolyamok egymáshoz való rögzítésével és a szűk lebegési sávval azt remélték elérni, hogy a valutaárfolyamok stabilizálódnak, így a nemzetközi kereskedelem akadálymentesen növekedhet Európában. A rendszer azonban fenntarthatatlannak bizonyult: a német újraegyesítés miatt a legnagyobb európai tekintéllyel rendelkező, az ERM középpontjában álló Bundesbank kénytelen volt olyan, szigorúbb kamatpolitikát alkalmazni, amely nem felelt meg a többi országnak, így ezen valuták árfolyama gyengülni kezdett. A piaci spekulánsok, érzékelve a tendenciát, az angol font - majd később az olasz líra - árfolyamának további gyengítésére játszottak, arra számítva, hogy az ország nem tudja tartani a font árfolyamát, kilép az ERM-ből, és jelentősen leértékeli valutáját. A spekuláció sikeres volt - hiába emelte fel ugyanis az angol pénzügyminiszter, Norman Lamont az irányadó kamatlábakat 1992. szeptember 16-án 12 százalékra, hiába használták fel a jegybank teljes devizatartalékát az árfolyam megvédésére, a befektetők további fonteladással válaszoltak a bizonytalan helyzetre. Lamont este sajtótájékoztató keretében volt kénytelen bejelenteni, hogy a brit gazdaságpolitika kudarcot vallott, az ország kilép az európai árfolyamrendszerből, a fontot leértékelik.

A tíz évvel ezelőtti történéseket az eurószkeptikus britek most ismét előtérbe helyezik. Az ERM-hez való csatlakozáskor a politikusok ugyanis alacsony inflációt és stabil gazdasági növekedést ígértek, a közös árfolyamrendszernek köszönhető magasabb kamatszint azonban mély recesszióba taszította a brit gazdaságot. Most hasonló ígéretekkel állnak elő az eurót támogató politikusok: magasabb növekedési rátát, nagyobb gazdasági stabilitást és csökkenő munkanélküliséget ígérnek, ha az ország megszavazza az euró bevezetését. Az eurót ellenzők kezében azonban két igen fontos ütőkártya van - jegyzi meg a Guardian. A tíz évvel ezelőtti keserű tapasztalatokat sokan még nem felejtették el, ám is fontosabb érv az, amit a statisztikák mutatnak. Az adatok szerint Nagy-Britannia igen jól járt azzal, hogy kimaradt az euró 1999-es bevezetéséből: az utóbbi tíz esztendőben a szigetország gazdasága jóval nagyobb ütemben bővült, mint az euró elkötelezettjeiként számon tartott Németországé és Franciaországé, ráadásul hasonlóan alacsony inflációs környezetben, és kisebb munkanélküliségi ráta mellett.

Nem véletlen tehát, hogy a munkáspárti pénzügyminiszter, Gordon Brown is halogatja a döntést a népszavazás kiírásáról. Az eurózóna múltbéli és jelenlegi problémái jelzik, hogy Tony Blair kormányának célkitűzései minden bizonnyal könnyebben elérhetőek a monetáris unión kívül. Az eurózónában nem létezik országérdek, a kamatlábakat mind az összes tagállam figyelembevételével alakítják. Hiába lenne szüksége például Finnországnak magasabb kamatlábra, hogy a túlfűtött gazdaságot némileg visszafogják, ha az eurózóna összérdeke úgy kívánja, a rátát esetleg még csökkentik is. Ennél is fontosabb talán az az érv, amelyet a fekete szerda emléke felvet: az euró rosszul időzített bevezetésével ugyanaz történhet a kormányzó munkáspárttal, ami egy évtizede a most sokak által politikai halottnak tekintett torykkal történt, s elveszne Brown azon nimbusza is, amelyet az angol gazdaság talpraállításával szerzett.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Kásler Miklós arra kéri az embereket, legyenek fegyelmezettek

Kásler Miklós arra kéri az embereket, legyenek fegyelmezettek

Íme az F1 idei új Aston Martin biztonsági- és orvosi autói

Íme az F1 idei új Aston Martin biztonsági- és orvosi autói

És akkor kiderült, egy lezárást megszervezni bonyolultabb a stadionépítésnél

És akkor kiderült, egy lezárást megszervezni bonyolultabb a stadionépítésnél