A felmérés során az életszínvonal jövőbeli alakulásának megítélésében mutatkozott a legnagyobb eltérés. A tíz ország lakóinak átlagosan 30 százaléka reménykedik a könnyebb boldogulásban; a máltaiak 50 százaléka, a ciprusiak 42 százaléka, míg a lettek 37 százaléka mondható derűlátónak. Magyarországon a „bizakodók” aránya csak 28 százalék, ám nálunk gondolják legtöbben (35 százalék), hogy életszínvonaluk változatlan marad.

Az uniós tagországokban való munkavégzés javuló lehetőségeire a magyarok többsége számít: a megkérdezettek 62 százaléka gondolja azt, hogy valamelyik uniós országban munkát vállalhat. Ez túlzott optimizmusra vall, azok után, hogy szinte mindegyik uniós ország korlátozza a munkavállalást. Az uniós országokban való tanulás lehetőségének javulásában a magyarok 68 százaléka bízik; ugyanígy látja a tíz ország lakosságának átlagosan 75 százaléka.

Az uniós tagság pozitívumaként említi a magyar lakosság 35 százaléka az egészségügyi szolgáltatások várható változását; a rosszabbodás mellett csak 16 százalék „szavazott”, míg a többiek szerint ezen a területen sem történik érezhető változás.

Az áremelkedések valószínűsége mind a tíz ország lakosaiban aggodalmat ébresztett. Magyarországon a válaszadók 77 százaléka biztos az áremelkedésben, de még így is ez a harmadik legalacsonyabb mutató. Talán azért, mert sokak szerint már így is magasak az árak, s képtelenségnek tartják a további növekedést. Legnagyobb mértékben a lengyelek és szlovákok tartanak a magasabb áraktól; a megkérdezettek 91 százaléka.

Pánikszerű helyzetre eddig csak a lengyeleknél volt példa, ahol a napokban vásárlási láz tört ki. Lengyelországban attól tartanak, hogy az ország május elsejei csatlakozása után jelentősen nőnek majd az árak. A lengyelek háromnegyede véli úgy, hogy a csatlakozás után jelentősen drágulnak az élelmiszerek, míg 66 százalékuk számít az ingatlanárak emelkedésére – írja a Rzeczpospolita lengyel napilap. Leszek Balcerowicz, a lengyel jegybank elnöke viszont csak kismértékű drágulást prognosztizál.

Magyarországon nem várható hasonló felvásárlási láz, és az árak jelentős emelkedésétől sem kell tartani – vélik elemzők. „Nálunk az árak már most közel állnak a nyugat-európai szinthez, sőt néhány árucsoportban, a ruházati és a tartós fogyasztási cikkek esetében még akár csökkenésre is számíthatunk” - mondta el a hvg.hu-nak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője. Török szerint az erősödő importverseny miatt az élelmiszerek fogyasztói árai is csökkenhetnek, de a kenyér valószínűleg drágulni fog. Ahol biztos, hogy jelentősebb áremelkedésre kell számítanunk, az a szolgáltatói szektor – véli Török, hozzátéve: erre sem közvetlenül a csatlakozás után kerül majd sor; a folyamat akár évtizedekig is elhúzódhat.