Tetszett a cikk?

Magyarországon 165 423 kiskereskedelmi üzlet működött szeptember 30-án, szemben az egy évvel korábbi 164 468-cal. Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban a telítődéshez közeli állapot jelei mutatkoznak, jelentős részben annak köszönhetően, hogy a harmadik negyedévben több hipermarket és szakáruház is épült.

A negyedév végére közel hatvanra nőtt az üzlettel nem rendelkező községek száma - közölte honlapján a Központi Statisztikai Hivatal. Az Origo összefoglalója szerint az év harmadik negyedévében 18,4 ezer üzlet nyílt és 18,2 ezer fejezte be működését Magyarországon. Szeptember végén az üzlethálózat eladóterének összesített alapterülete 16,7 millió négyzetméter, egy üzlet átlagos alapterülete 101 négyzetméter volt, 1-1 százalékkal több, mint 2003 végén.

Szeptember végén 0,6 százalékkal több működő üzlet volt Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az idei első negyedben 0,2 százalékkal csökkent az üzletek száma, a második negyedben ekkora növekedés történt, a harmadik negyedéves növekedés pedig 0,1 százalékos volt.

Egyre kevesebb bolt a községekben

A harmadik negyedéves csekély üzletszám-növekedés 76 százaléka a központi régióban következett be: 81 üzlettel nőtt Budapest, 72-vel Pest megye üzleteinek száma. Csökkent az üzletek száma Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Csongrád, Borsod-Abaúj- Zemplén, Vas és Fejér megyében.

A kilencedik hónap végén az országos üzletállomány 28,7 százaléka Közép-Magyarországon (Budapesten 19 százaléka) koncentrálódott, míg a többi régió 10-15 százalék között részesedett.

A községekben idén 2200-zal (ezen belül a harmadik negyedben nyolcvannal) csökkent a működő üzletek száma. A harmadik negyedévben Nyugat-, illetve Dél-Dunántúl 4 településén szűnt meg a kiskereskedelmi tevékenység, ezzel közel 60-ra nőtt az üzlettel nem rendelkező községek száma.

Jelentősebb üzletgyarapodás a városokat érintette: míg a fővárosban 254 üzlettel, 0,8 százalékkal, a többi, nem megyei jogú városban 1900-zal, 3,5 százalékkal bővült az üzletállomány. Budapesten 2004. szeptember 30-án közel 32 ezer üzlet működött, mindössze 5 ezerrel kevesebb, mint a 2816 (üzlettel rendelkező) községben.

Tovább terjeszkedtek a hipermarketek

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek hálózatában egyre élesebben körvonalazódik a szerkezeti átalakulás. Idén további 1200-zal (a harmadik negyedévben 169-cel) csökkent az ilyen főtevékenységű üzletek állománya.

Idén az üzlethálózat összesen 170 ezer négyzetméterrel (1 százalékkal) bővült. Az alapterület-gyarapodás közel háromnegyede a közép-magyarországi régióban, több mint 70 százaléka pedig a harmadik negyedévben következett be.

Szeptember végére a hipermarketek és az új típusú, nagy alapterületű szakáruházak összes eladótere meghaladta az 1 millió négyzetmétert, aránya az összes kiskereskedelmi eladótérből 6,3 százalékra emelkedett.

Tovább folytatódott a társas vállalkozások által működtetett üzletek térnyerése. Számuk egy év alatt 3 ezerrel, idén közel 2 ezerrel nőtt, ezzel részesedésük a kiskereskedelmi üzlethálózatból mintegy 57 százalékra emelkedett. Szeptember végére 2100-zel kevesebb egyéni vállalkozás által működtetett üzlet volt, mint a múlt év azonos időszakának végén. Számuk 2004-ben 1800-zal (ezen belül július-szeptember hónapokban több mint 400-zal) csökkent, így arányuk a vizsgált időszak végére 43 százalékra mérséklődött.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Gazdaság

Egyre többet költünk el a boltokban

Közép-Európában a lakosság jövedelmének jelentős része megy el a megélhetéshez szükséges fogyasztási cikkekre. Ám Nyugat-Európában a fizetésből nagyobb hányad jut a lakásra, a szolgáltatásra és az utazásra.