Az elmúlt egy hónapban napvilágra került makrogazdasági adatok alapján a Monetáris Tanács úgy látja, hogy továbbra is kedvezőek az inflációs kilátások - írja az MNB közleménye. A gazdaság egyensúlyi helyzetével kapcsolatos kockázatok, valamint a kedvező globális befektetői környezet hirtelen megváltozásából fakadó kockázatok azonban továbbra is jelen vannak - teszi hozzá a jegybank.

Márciusban tovább lassult a maginfláció üteme, ami a korábbi hónapokban tapasztalt dezinfláció tartósságát jelzi. A lassulás mögött olyan tényezők állnak, mint a stabil árfolyam, élénk piaci verseny és lassuló lakossági fogyasztás. A kedvező trendinflációs folyamatok arra utalnak, hogy kezdenek kibontakozni a stabil árfolyamnak az inflációs várakozásokon keresztül jelentkező másodlagos hatásai. Ez megmutatkozik a bérinfláció és a piaci szolgáltatások inflációjának első negyedévben tapasztalt lassulásában - fogalmaz az MNB.

Ugyanakkor a monetáris politika által nem befolyásolható tételek – elsősorban az üzemanyag- és a feldolgozatlan élelmiszerárak – gyorsuló áremelkedése miatt a teljes fogyasztói árindex is gyorsulást mutatott, és ebben a körben megnövekedtek a magasabb infláció irányába mutató kockázatok. Ennek ellenére a tanács megítélése szerint javultak az alacsony inflációs környezet hosszú távú fennmaradásának feltételei.

Egy alacsony inflációval jellemezhető, stabil gazdasági környezet hosszú távú fennmaradásának feltétele a gazdaság egyensúlyi problémáinak kezelése. A tavalyi évben a gazdaság külső finanszírozási igénye elérte a GDP 8,5 százalékát. Bár a nem adóssággeneráló finanszírozás aránya a 2003-as mélyponthoz képest emelkedett, a külső eladósodás üteme hosszútávon nem fenntartható. Mivel a magánszféra alkalmazkodási képessége korlátozott, a külső egyensúlyi pozíció javításában kulcsszerep hárul a fiskális politikára az államháztartás finanszírozási igényének tartós csökkentésén keresztül - figyelmeztet a jegybank.

A külső eladósodottság gyors ütemű növekedése miatt a hazai pénzpiaci folyamatokban meghatározó szerepük van a globális befektetői preferenciák változásának. A globális kockázatvállalási hajlandóság március közepén tapasztalt csökkenése után felerősödtek a jövőbeli kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságok. Bár a nemzetközi befektetői környezet még mindig kedvezőnek tekinthető, a közlemény szerint a további romlás valószínűsége megnőtt, ami kockázatforrás a magyar gazdaság számára - zárul a jegybank közleménye.

Elemzők a kamatcsökentésről

A jegybank 25 bázispontos kamatcsökkentése egybeesik az elemzők korábbi várakozásaival. Az elemzők korábbi véleménye szerint az idei kamatmélypont 7,0-7,25 százalék lehet. A hétfői 25 bázispontos kamatcsökkentést májusban és júniusban is megismételheti a jegybank, attól is függően, hogy miként alakulnak a kamatok az Amerikai Egyesült Államokban - mondta korábban Heim Péter, az Aegon Magyarország Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatója.

A forint mérsékelt gyengülése indokolhatta az MNB eddiginél óvatosabb megközelítését, de alacsony inflációs kilátások mellett feltehetően a jövőben is lehetővé tesz majd még egy mérsékelt, 25 pontos csökkentést - írja az OTP a hvg.hu-hoz eljuttatott jelentésében. Bár az ülés jegyzőkönyve majd csak május 6-án jelenik meg, a bank arra tippel, hogy a múlt alkalommal 50 bázispontos csökkentés mellett szavazók többsége ezúttal már csak 25 bázispont mellett érvelt, míg néhány többi tag 50 és 100 bázispont között.

Ahogy az alapkamat csökken és a forint gyengül, fokozódhat a véleménykülönbség a tagok között, de véleményünk szerint még nem elég gyenge a forint ahhoz, hogy a lazább monetáris politika hívei ne érveljenek a kamatok további csökkentése mellett. Ez lesz az igazi vízválasztó, hiszen a piacból időközben kiárazódhatnak a további kamatcsökkentési várakozások, még izgalmasabbá téve a Monetáris Tanács következő kamatmeghatározó ülését, mely május 23-án esedékes az MNB inflációs prognózisával egy napon - teszi hozzá az OTP elemzése.