Június óta inflációs célját védendő minden hónapban emelt kamatot az MNB, összesen két százalékpontnyi mértékben, 8 százalékra, ami az Európai Unió legmagasabb jegybanki kamata.

A konszenzus szerint hétfőn újabb negyed százalékos emelés következik: 23-ből 14 elemző számított erre a felmérésben. Csak kilencen mondták, hogy novemberben nem változik a jegybanki kamat (de köztük csak két elemző volt, aki azt mondta: már nem is várható több kamatemelés).

A legtöbb elemző szerint 8,25 százaléknál magasabbra már nem emeli kamatait az MNB, ami azt jelentené, hogy ha hétfőn a Monetáris Tanács végrehajtja a várt emelést, akkor vélhetően végetér a kamatszigorító ciklus. Ezt követően az első kamatcsökkentésre a jövő év közepe felé kerülhet sor az elemzők többsége szerint, miután a kormányzat adó- és áremelései miatt feltornázott infláció is eléri a csúcspontot (sok elemző szerint 8-8,5 százaléknál).

Az MNB kamatainak feltételezett 8,25 százalékos csúcsa negyed százalékponttal kisebb, mint amit egy hónapja feltételezett a piac, azaz valami időközben megváltozott.

A kamatemelési várakozások azután kezdtek el erősödni a héten, hogy kedden a KSH inflációs és gazdasági növekedési adatokat közölt. A gazdasági növekedés éves üteme a vártnál jobban lelassult, 3,6 százalékra a második negyedéves 3,8 százalékról, ami csökkenő keresleti inflációs nyomásra utalhatna.

A 6,3 százalékra emelkedő októberi éves infláció azonban némileg a várakozások felett volt, miközben az MNB által szorosan követett maginflációs mutató 22-havi csúcspontra, 4,4 százalékra emelkedett. A rossz inflációs adatokat követően felfokozódtak a pénzpiacon a kamatemelési várakozások. Ez tovább nyomta felfelé az amúgy is erősödő forintot és a magyar fizetőeszköz nyolchónapos csúcspontot ért el az euró ellen 257 körül.

Egy szerdai Reuters körkérdésben 17-ből 13 budapesti forintkereskedő vélte úgy, hogy az inflációs adatok nyomán hétfőn negyed százalékpontos kamatemelés jön, bár többen óvtak, hogy a forint szárnyalása akár önmegsemmisítővé is teheti a jóslatot. Az erősebb forint ugyanis érveket szolgáltathat azoknak, akik a Monetáris Tanácsban a kamatok szinten tartása mellett érvelnek.

Az elemzők a forintkereskedőknél jóval megosztottabbak voltak a hétfői kamatdöntést illetően és nagy vitára számítanak, hiszen a Monetáris Tanács galambjai és héjái is új érvekhez jutottak mostanában.

A forinterősödés és a lassuló gazdasági növekedés a csökkenő inflációs nyomás felé mutatna, ugyanakkor a bér és az importált infláció tartogathat még meglepetéseket és aggasztó lehet a maginfláció emelkedése is. „Az infláció a jövő év első negyedében 8,5 százalékra emelkedhet, a maginfláció pedig 5,5-6 százaléknál érheti el a csúcsot,” mondta Vojnits Tamás, az OTP Bank elemzője. „Kérdés, hogy a maginfláció le tud-e menni eléggé 2008-ra.”

Más elemzők optimistábbak voltak. „Nem osztjuk az MNB aggodalmát, hogy az infláció jelentősen a három százalékos cél fölött lehet 2008-ban,” írta egy jegyzetben Reinhard Cluse, a UBS londoni elemzője.

Az elemzői konszenzus némi javulást jelez előre a középtávú inflációs mutatóban, de nem sokat. A várakozás szerint negyedéves inflációs jelentésükben az MNB közgazdászai 4,2 százalékról 3,9 százalékra viszik le hétfőn prognózisukat az átlagos inflációra 2008-ban, miután a technikai alapfeltevések javultak (erősödött a forint és csökkent az olaj ára).

Az elemzők saját előrejelzése 2008-ra némileg még alacsonyabb is, 3,8 százalék, de ez még mindig jelentősen a három százalékos jegybanki cél felett marad és nem alacsonyabb az egy hónappal ezelőtti konszenzusnál sem.

A gyenge harmadik negyedéves gazdasági növekedési adat gyakorlatilag nem változtatott az elemzők GDP-előrejelzésein sem: 2006-ra 3,9, 2007-re pedig jóval kevesebb, 2,45 százalék növekedés a konszenzus, mivel a költségvetési megszorítások csökkentik a hazai jövedelmeket és vélhetően a beruházásokat is. Nincs számottevő változás az államháztartási hiány előrejelzésekben sem: az elemzők azt várják, hogy a deficit idén eléri a GDP 10 százalékát, jövőre pedig a kormányzati előirányzatnak megfelelően 6,8 százalékra csökken.

A jegybanki kamatok feltételezhető csúcspontját befolyásoló fő tényezők közül a felmérésben tehát egyik sem változott lényegesen. Az egyetlen, ami jelentősen változott, a forintárfolyam.

A forint mintegy három százalékot erősödött az euró ellen a legutóbbi havi jegybanki kamatdöntő ülés óta és csaknem tíz százalékkal erősebb júniusi mélypontjánál, mivel a külföldi befektetők étvágya a magas hozamú, de kockázatosabb befektetésekre – amilyen a forint is – töretlen. Az erősebb forint – ha ereje tartósnak bizonyul - csökkentheti az importtermékek árát és ezen keresztül az inflációt.

Az elmúlt hetek árfolyam- és tőkemozgásai nyomán a felmérésben résztvevő elemzők jelentősen átrendezték forintárfolyam várakozásaikat. A konszenzus szerint azt nem gondolják, hogy a forint meg tud kapaszkodni a jelenlegi szinteken, de az év végére 261,5 forintos árfolyamot jelez előre az euró ellen, ami 8,5 forinttal erősebb, mint az egy hónappal ezelőtti várakozás. A jövő év végére pedig hat forintot erősödött a konszenzus. 258 forintra.