„A Simor kiválasztásáról szóló hír messze jár az igazságtól, semmi sem eldöntött még. A miniszterelnök sok jelöltet mérlegel, és valóban, Simor egy lehetséges jelölt, de sokan mások is vannak” – idézett a Reuters egy kormányfőhöz közelinek nevezett, de néven nem említett tájékoztatót, a Simor András jelöltségéről korábban megjelent újsághírre a reagálva. Egy szintén meg nem nevezett kormányforrás a legvalószínűbb jelöltnek nevezte Simor Andrást, írta a Dow Jones hírügynökség. 

Simor András az egyik a sok lehetséges jelölt közül a Magyar Nemzeti Bank elnöki tisztére, alkalmasint a legvalószínűbb jelölt, de a miniszterelnök még nem döntött, mondták meg nem nevezett bennfentesek pénteken hírügynökségeknek. Danks Emese kormányszóvivő megerősítette, hogy a jelölt személyéről nem született még döntés. A miniszterelnök időben megteszi javaslatát - tette hozzá.

A Népszabadság pénteki számában megjelent hír szerint a miniszterelnök a napokban nevezi meg jelöltjét a jegybankelnöki posztra.

A korábbi találgatásokban legalább 8-10 név vetődött fel, mint esélyes, Surányi György, volt jegybankelnöktől kezdve Medgyessy Péter, volt miniszterelnökön keresztül egészen Hamecz Istvánig, a jegybank ügyvezető igazgatójáig. Az MNB elnökét hatéves időtartamra a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A jelenlegi elnököt, Járai Zsigmondot 2001. március 2-i hatállyal nevezte ki a köztársasági elnök, Orbán Viktor javaslatára. Kinevezését 2001. február 22-én vette át Mádl Ferenc köztársasági elnöktől, a Parlamentben.  

A jelölési procedúra szerint a jelöltet meghallgatják az Országgyűlés bizottságaiban, elsősorban a költségvetési bizottságban. Járai esetében a meghallgatások február 5-én voltak a költségvetési és a gazdasági bizottságban.

Simor András-portré (a HVG 1997/37. száma alapján)

Simor András © Pataky Zsolt „Életutam meglehetősen sablonos. Édesapám a hetvenes években miniszterhelyettes volt az építésügyi tárcánál, édesanyám mint főkönyvelő dolgozott. Egyedüli gyerekként Budapesten nevelkedtem az ötödik, majd az első kerületben” – nyilatkozta Simor a HVG-nek még 1997-ben, amikor a bécsi CA IB Investmentbank ügyvezető elnöke volt. „Konszolidált, konformista fiatal voltam. Nem lázadtam, nem volt soha derékig érő hajam, se szakállam” – emlékszik egykori önmagára az ifjabb magyar menedzsernemzedék képviselője. „Talán apám kínlódásoktól sem mentes életét látva tartottam távol magam az aktívabb szerepvállalástól” – teszi hozzá magyarázólag. A Rákóczi Gimnáziumban letett érettségit követően mindenesetre egyből bejut a közgazdasági egyetemre, s onnan 1976-ban a nemzetközi pénzügypolitikai szakon szerzett diplomával a Nemzeti Bankba, annak is egyik szentélyébe, a nemzetközi osztályra. Ahonnan két év múltán máris Londonba küldik, az MNB filiáléjaként üzemelő Hungarian International Bankhoz. Hat éve van beletanulni az értékpapírok és váltók forgalmazásába. 1985 őszén – „kezdtem unni a váltókereskedelmet” – hazakerül, immár osztályvezető-helyettesként. „Külföldi hitelműveletek és kötvénykibocsátások szervezése, valamint adósságkezeléssel kapcsolatos swap-tranzakciók létrehozása volt a feladatom” – ad erről a laikusok számára eleve tiszteletet parancsoló információt. 1989 februárjában aztán belevág a Creditanstalt Értékpapír Rt. gründolásába, ami végül ügyvezető igazgatóságba torkollik. Innen katapultál a Bank of Austria és a CA befektetési leányainak egybekeléséből létrejövő, bécsi központú, új befektetési bank legdíszesebb székébe. Ezt követően 1998–2002-ig a Budapesti Értéktőzsde elnöke, 1999 óta pedig a Deloitte elnök-vezérigazgatója. „Szívesen bridzselek, persze csak kávéházi szinten, szeretek síelgetni, és visszatérve gyerekkori szenvedélyemhez, épp a napokban vettem egy Balaton 31-es vitorlást” – tudósított 1997-ben pozíciójához méltó passzióiról Simor András.