A Mol szóvivőjét azt követően kereste meg az MTI, hogy a török energiaügyi minisztérium egy nevének elhallgatását kérő illetékese csütörtökön a Reuters hírügynökségnek úgy nyilatkozott: a partnerség jövőjéről majd a (május 6-án záruló) francia elnökválasztás után döntenek, aszerint, hogy miként alakul a francia politika. A Reuters ezzel kapcsolatban arra utalt, hogy a török kormány azért neheztel Franciaországra, mert a francia parlament tavaly törvényt fogadott el, amely szerint büntetendő tagadni, hogy az anatóliai örmények tömeges legyilkolása 1915-1917 között népirtás volt. A török álláspont szerint a török fennhatóság ellen lázadó örmények etnikai villongásokban vesztették életüket, miközben törökök is sokan elestek, és az áldozatok száma jóval kisebb volt a 1,5 milliós nyugati becsléseknél.

Mohorovic Denis elmondta a hatodik partnert azért keresik a Nabucco projekt jelenlegi tagjai, hogy még stabilabbá tegyék az együttműködést a gázvezeték ügyében. Ugyanakkor utalt rá, hogy a projekt csak a tervek szintjén létezik. Megerősítette, hogy a Mol érdekelt mind a Nabucco, mind a Kék Áramlat projekt megvalósításában. Az első a gázszállítás alternatív forrását, a második alternatív útvonalát jelenti - tette hozzá.

A napokban arról beszélt Hernádi Zsolt a Mol elnök-vezérigazgatója, hogy jelenleg a Mol napi 96 millió köbméter gázt tud kiadni csúcskapacitáson, öt év múlva az igény 120 millió köbméter lesz. Ezért fontos Magyarország számára, hogy új gázszállító vezetékek épüljenek, és megfelelő mennyiségű földgáz jusson el Magyarországra. Arra a kérdésre, hogy a Nabucco vagy a Kék Áramlat a jobb választás, a Mol első embere úgy válaszolt: ahhoz, hogy eljutassák a gázt, teljesen mindegy, hogy ki fogja felépíteni a vezetéket. Magyarország szempontjából egyetlenegy dolog fontos, az, hogy minél több átmenő vezeték és átmenő földgáz legyen Magyarországon.

A Mol első embere hangsúlyozta azt is, hogy a Nabuccón is kell hogy lehessen orosz gázt szállítani és az orosz finanszírozású Kék Áramlat vezetéken is kell másfajta, adott esetben közép-ázsiai gázt szállítani. Egyelőre se az Európai Unió, se más nem bocsátott rendelkezésre eszközt a Nabucco finanszírozásához, ezért alapvetően üzleti döntés lesz, hogy ki fogja elkészíteni ezt a vezetéket. Magyarország számára az a legfontosabb, hogy legyen vezeték, ezért van benne a Mol mind a két projektben.

A Nabucco az EU-energiapolitika szóbeli támogatását élvező tervezet földgázvezeték építésére, körülbelül 4,6 milliárd eurós költséggel, Törökországból Bulgárián, Románián és Magyarországon át Ausztriába. A vezetéken közép-ázsiai és iráni földgáz érkezne, valamelyest csökkentendő az EU ráutaltságát az orosz földgázra.

A Kék Áramlat projekt az oroszországi Arhipo-Oszipovka és a törökországi Samsun között a Fekete-tenger alatt húzódó csővezeték meghosszabbításáról szól a Balkán-félszigeten keresztül Közép-Európába. A Gazprom és a Mol által aláírt szándéknyilatkozat azt is tartalmazza, hogy a két cég közösen megvizsgálja egy 10 milliárd köbméteres földalatti gáztároló létesítését Magyarországon.

A két cég a dokumentum alapján egy 50-50 százalékos közös tulajdonú előkészítő vállalatot hoz létre a projektek megvalósítására. A vállalatnak 3 éve van arra, hogy olyan megvalósíthatósági tanulmányt készítsen, amelyet a magyar és az orosz kormány is tárgyalhat.

A Kék Áramlat Európáig történő meghosszabbítása előzetes becslések szerint mintegy 5 milliárd euróba kerül, s a döntést követően legalább öt év alatt valósítható meg. Egyelőre sem a vezeték nyomvonaláról, sem a tárolóról, sem pedig költségeiről nincs döntés.

A gáz fő forrása a Nabucco esetében iráni, Kaszpi-tenger térségi lenne, a Kék Áramlat esetében viszont orosz maradna.