Hivatalból jelentik: dokumentum a kormány tevékenységéről
A második Gyurcsány-kormány egy éve van hivatalban. E tizenkét hónap munkáját foglalta össze az „Új Magyarország – Beszámoló a kormány egyéves munkájáról” című dokumentum, amelynek legfontosabb megállapításait az alábbiakban ismertetjük.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Előre néz, hátra mutogat © Stiller Ákos |
A jelentés megállapítja azt is, hogy a 2006-2007. évi adó- és járulékváltozások széles körben növelték a lakosság és a vállalkozások terheit. A kormány az adóterhek megosztásakor azoktól kért nagyobb hozzájárulást, akiknek erre több lehetőségük van. Így csak 6,67 millió forint feletti éves személyes jövedelem után kell négyszázalékos szolidaritási adót fizetni, továbbá a kamat- és az árfolyamnyereség-adó bevezetésével közeledtek a munka- és a tőkejövedelmek terhei.
Az eltelt egy év a legnagyobb változást a fekete-szürke gazdaság kifehérítésében hozta azáltal, hogy változtak az adózási szabályok és szigorúbbá vált az ellenőrzés. Az adó- és járulékalap szélesítése nyomán például az APEH becslése szerint a korábbinál 110 ezerrel több adózó fizet a minimálbér kétszerese, 131 ezer forint után közterheket.
A társadalombiztosítás, illetve az egészségügyi járulékfizetés szigorú ellenőrzése 2007 januárjától azt eredményezte, hogy az idei év első hónapjaiban 140 ezren léptek be a társadalombiztosítás rendszerébe, jórészt az eddigi „potyautasok” közül.
 © MeH |
Az idei költségvetés az állam kiadásainak mérséklését döntően az állam működési kiadásainak csökkentésével éri el. Az állam, a közszféra egészének 2006. évi, a GDP 18,6 százalékát kitevő működési kiadásai 2007-re 17,5 százalékra mérséklődnek. A jelentés ugyanakkor megállapítja, hogy 2007-ben még magasak az egyszeri kiadások és a szervezetátalakítással, létszámcsökkentéssel együtt járó kiadáscsökkenés teljes egészében csak a 2008-as költségvetésben fog érvényesülni.
Az államháztartás tartós egyensúlyának fenntartása érdekében a konvergenciaprogram megvalósításának garanciájaként a 2007. évi költségvetés törvényi szabályként rögzíti, hogy a 2008-2010-es költségvetést már egyensúlyban lévő, illetve többletet mutató elsődleges – kamatfizetések nélkül számított – egyenleggel kell benyújtani. Az államháztartási törvény módosítása a 2010 utáni évekre is általános törvényi kötelezettséggé tette, hogy a mindenkori kormány köteles többletet mutató elsődleges egyenleggel tervezni a költségvetést, ezzel is garantálva az államháztartási hiány és ezzel együtt az államadósság GDP-hez viszonyított arányának folyamatos csökkentését.
A kiigazítás, a lakossági fogyasztás megtorpanása elkerülhetetlenül együtt jár 2007-2008-ban a gazdaság növekedési ütemének mérséklődésével. A kormány 2007-re csupán a GDP 2,2 százalékos növekedésével számolt. A GDP első negyedévi előzetes adata ugyan a növekedés ütemének lassulását mutatja, de ennek mértéke kisebb a korábbi várakozásoknál. A gazdasági elemzők többsége 2007-re a kormány konzervatív prognózisánál némileg gyorsabb – 2,7 százalék körüli – növekedést vár, amit az export gyors növekedése mellett az ipari termelés első negyedévi 8,8 százalékos üteme is valószínűsít.
A dokumentum kiemeli, hogy a konvergenciaprogram sokkal többről szól, mint pusztán a költségvetési kiigazításról. A kormány gazdaságpolitikájának ugyanis az államháztartási hiány és ezen keresztül az államadósság csökkentése nem célja, hanem nagyon fontos eszköze. Az államháztartás hosszú távon fenntartható egyensúlya teremt kedvező lehetőséget a vállalkozások, a gazdaság gyors növekedésére, az életkörülmények Európa legfejlettebb országainak szintjéhez való minél gyorsabb felzárkóztatására.
A közigazgatás
Az elmúlt évhez képest valamivel több mint 30 ezer fővel csökken a közszférában foglalkoztatottak létszáma. A kiadvány adatai szerint a központi költségvetési és társadalombiztosítási szerveknél a tavalyihoz képest idén 15817-tel kevesebben dolgoznak, míg a helyi önkormányzatoknál 14416 fővel alkalmaznak kevesebbet. Több mint 2000 fővel dolgoznak kevesebben például az egészségügyi tárca felügyelete alá tartozó költségvetési szervezeteknél, mintegy másfél ezerrel a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hasonló intézményeinél.
Idén januártól fokozatosan bevezetik a köztisztviselők teljesítményértékelési rendszerét, 400-ról 173-ra csökkent a költségvetési közigazgatási szervek száma, az önkormányzati rendszer keretein belül pedig a létrejött 165 többcélú kistérségi társulásból 2007-ben 162 részesülhet a társulások kiegészítő normatív támogatásában.
A kabinet beszámolója szerint Budapesten a Nyugati pályaudvar környékén járulékos költségekkel együtt 45 milliárd forintért felépül a kormányzati negyed. A kormányzati negyedben a minisztériumok éves üzemeltetési és fenntartási költsége, a jelenlegi 13 milliárddal szemben, 8,5 milliárd forintra csökken.
Egészségügy
Az első tapasztalatok szerint a vizitdíj bevezetésével 10-20 százalékkal mérséklődött az orvos-beteg találkozások száma, és a márciusi adatok alapján nőtt a háziorvosok, a járóbeteg-szakellátások és a kórházak bevétele.
A legfrissebb adatok szerint egy háziorvosnál átlagosan havi 160-170 ezer forint, a járóbeteg-szakrendelőkben 5-10 millió forint többletbevétel keletkezik, a kórházak napidíjbevétele pedig átlagosan havi 4-5 millió forint a vizitdíjból.
A vizitdíj bevezetésével – áll a dokumentumban – az emberek az ellátás tényleges költségeit ismerő igénybevevői, vásárlói lettek az egészségügyi szolgáltatásoknak, akik joggal követelik meg a megkülönböztetés nélküli színvonalas ellátást. Az évértékelő anyag méltányosnak nevezi a vizitdíj összegét, és emlékeztet arra, hogy ezt négymillió embernek nem is kell fizetnie.
Az egészségügyi reform első hónapjainak tapasztalatai azt mutatják, hogy az Egészségbiztosítási Alaphoz való méltányosabb és igazságosabb hozzájárulással, valamint a közös befizetések hatékonyabb felhasználásával nem csupán az egészségbiztosítás az elmúlt években rohamosan növekvő, a költségvetésből kipótolt hiánya csökkenthető, hanem megőrizhető, sőt lépésről-lépésre javítható is az egészségügyi ellátás színvonala.
Példaként említik, hogy idén az első négy hónapban hiány helyett 24 milliárd forintos többletet mutatott az Egészségbiztosítási Alap, amely évek óta először fordult elő.
Az új szabályok alapján nőtt a járulékfizetők köre, szélesedett a járulékalap, erősödött a járulékfizetési fegyelem, valamint megkezdődött a jogosultságok ellenőrzése. Az Egészségbiztosítási Felügyelet létrejöttével pedig jobban érvényesülnek a biztosítottak érdekei.
Az idén januárban hatályba lépett új gyógyszer-gazdaságossági törvény rendezett és átlátható viszonyokat teremtett a gyógyszerpiacon, és az első tapasztalatok azt mutatják, hogy az új szabályok minőségi ellátás mellett képesek korlátozni a világviszonylatban is kiugróan magas hazai gyógyszerfogyasztást.
A kiadvány adatai szerint több mint 1700 gyógyszer ára csökkent április óta. Az új kórházi struktúra kialakításával áprilistól összesen 10 százalékkal csökkent a kórházi ágyak száma, 7000-rel több aktív és 15000-rel kevesebb krónikus ágy van a kórházakban.
Az átalakítás eredményeképpen 173 kórházból 6-ban teljesen megszűnt a fekvőbeteg-ellátás, 12-ben aktív ellátás helyett csak krónikus, illetve rehabilitációs tevékenységet végeznek, és 33 olyan kórház van, amelyik továbbra is végez aktív ellátást, de a korábbinál szűkebb szakmacsoportokban.
Átlagosan 20 százalékkal emelkedett az egy aktív kórházi ágyra jutó finanszírozás, 7 százalékkal a krónikus és rehabilitációs ellátásban az egy ágyra jutó finanszírozás összege.
A második félév szokásosan is nagyobb betegforgalmát figyelembe véve, 24 százalékkal emelkedik a szakrendelők második félévi bevétele.
Oktatás
A dokumentum szerint a közoktatásban folytatódik a hátrányos helyzetű diákokat támogató Útravaló Ösztöndíjprogram, illetve az iskolák tanulók közötti válogatási lehetőségét csökkentve, az idei tanévtől úgy kell kialakítani az iskolák körzethatárait, hogy az egymással határos körzetek között a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya nem térhet el egymástól 25 százaléknál nagyobb mértékben.
A felsőoktatásban már idén többletpont jár a szociális helyzet alapján a felvételi során: a hátrányos helyzetű fiatalok 4, a halmozottan hátrányos helyzetűek 8 pontot kapnak, és ugyancsak ennyi jár a fogyatékkal élő jelentkezőknek. „A felsőoktatási intézménybe felvett szociálisan hátrányos helyzetű hallgatók túl azon, hogy mentesülnek a képzési hozzájárulás fizetése alól, a hallgatói normatíva évről-évre növekvő arányát kaphatják meg szociális ösztöndíjként".
Változás a felsőoktatásban, hogy 2007-ben nem központilag osztják el az államilag támogatott helyeket az intézmények között: ahová sok diák jelentkezik első helyen, ott nő a felvehetők száma, ahova viszont csak sokadik helyként és kevesen jelentkeznek, akár meg is szűnhet az államilag támogatott képzés.
A kabinet éves munkáját értékelő kiadvány a szakképzésről azt írja, hogy a szakképző iskolák is bekerülnek a felnőttképzésbe, valamint erősödik a szakképzés és a gazdaság kapcsolata.
A nyugdíjrendszer
A nyugdíjrendszer változtatásai nem a költségvetés kiadásainak csökkentését szolgálják, hiszen a törvény által előírt nyugdíjemelések és a négy évre szóló nyugdíjkorrekciós program végrehajtása a következő években is a nyugdíjkiadások gyors emelkedését eredményezik.
A változások szerint 2008-tól a korai nyugdíjazás feltételévé válik az aktív biztosítási jogviszony megszüntetése, az új nyugdíjasok ezt követően a nyugdíjuk folyósításával együtt legfeljebb az éves minimálbér erejéig szerezhetnek munkajövedelmet. Az éves keretösszeg elérését követő hónaptól nyugdíjuk folyósításának szüneteltetését kell kérniük. A korlátozás 2010-től valamennyi korábban korhatár alatt nyugdíjba vonulóra kiterjed, mindaddig, amíg nem töltik be 62. évüket.
Az induló nyugdíjak szintje csökken 2008 januárjától, mert nem csupán a személyi jövedelemadóval, hanem a járulékokkal is csökkentett nettó kereset alapján számolják ki. Növeli viszont a nyugdíj összegét, hogy míg eddig a korábbi évek keresetét csak a nyugdíjazást megelőző harmadik év szintjére számolták át, az éves nettó keresetnövekedéssel valorizálva, addig a jövőben ezt a nyugdíjazást közvetlenül megelőző évig végzik el.
Emelkedik 2008-tól a 40 évnél hosszabb szolgálati időt letöltötteknél a nyugdíjnál figyelembe vehető százalékos mérték. Míg most a 40 évnél hosszabb szolgálati idő esetében évente 1,5 százalékkal emelkedik a nyugdíj, 2008-tól évi 2 százalékkal.
A parlamentnek benyújtott javaslat szerint 2008-tól azok a megváltozott munkaképességűek, akik – egészségi állapotuk, képességeik, életkoruk miatt – jó eséllyel rehabilitálhatók, a rokkantnyugdíj helyett rehabilitációs járadékban részesülnek majd. A programban részt vevők rehabilitációs szolgáltatásokra jogosultak és együttműködésre kötelezettek. A rehabilitációs járadék a rehabilitáció időtartamára, de legfeljebb három évre folyósítható. A rehabilitációhoz szükséges intézményekre, szolgáltatásokra 60 milliárd forintot biztosítanak.
Szociális támogatások
A dokumentum szerint a tavalyi augusztusi áremelkedést is figyelembe véve a gáz ténylegesen fizetett lakossági fogyasztói ára – a statisztikai hivatal adatai alapján – az egy évvel korábbihoz képest 53 százalékkal nőtt, de úgy, hogy a családok legalacsonyabb jövedelmű egyharmada számára az emelkedés mértéke 25-30 százalék, az átlagos vagy átlag alatti jövedelműeké 40-50 százalék, a legmagasabb jövedelmű egyharmad számára a fűtési költségek megduplázódtak. A távfűtés ára az egy évvel korábbihoz képest 39 százalékkal emelkedett, ami a gázfogyasztáshoz hasonlóan eltérő mértékű emelkedést jelent a különböző jövedelmű háztartásokban.
Az új támogatási rendszer bevezetését a dokumentum azzal indokolja, hogy a lakossági terheknek a fogyasztói árakon keresztül nyújtott mérséklése nem csupán a szociális rászorulókat, hanem mindenkit megvédett a világpiaci árak változásának hatásától, ami igazságtalan és pazarló is volt.
Foglalkoztatás
A foglalkoztatáspolitikában új eszközöket vehetnek igénybe július elejétől a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű személyek. Az eddig csak a fiatalokra vonatkozó Start-program kiterjesztésével a Start-kártya új formáját, a Start Plusz kártyát használhatják a gyesről, a gyedről, a gyetről, az ápolási díjból munkába visszatérők vagy tartósan álláskeresők. Tartósan álláskeresőnek számít az a személy, aki a korábbi 18 hónapból 12 hónapig nyilvántartott álláskereső volt. Egy másik Start kártya típust, a Start Extra kártyát igényelhetik azok, akik tartósan álláskeresők, de 50 éven felüliek, vagy csak alapfokú iskolai végzettségűek.
A Start Plusz kártya kiváltóit foglalkoztató munkáltatók a kártya érvényességi idejének első évében csupán 15 százalékos, a második évében pedig 25 százalékos járulékot fizetnek. A Start Extra kártya kiváltóit alkalmazó munkáltatók még nagyobb kedvezményre jogosultak. Az első évben teljes járulékmentességet kapnak, a második évben 15 százalék a járulékfizetési kötelezettségük. A két új kártyatípussal igénybe vehető támogatásokra 2010-ig 40 milliárd forintot irányoztak elő európai uniós szerepvállalással, ez a kalkulációk szerint 42 ezer személy foglalkoztatását segítheti elő. Az átképzésben résztvevők az idén már a minimálbér 60 százaléka helyett annak 100 százalékos mértékében kaphatnak támogatást.
A foglalkoztatást is ösztönző gazdaságfejlesztési, infrastrukturális beruházásokon kívül mintegy 700 milliárd forint használható fel közvetlenül a munkaügyi és szociális rendszerek fejlesztésére. Így például a foglalkoztathatóság fejlesztésére, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzésére, a foglalkoztatási szolgálat fejlesztésére, a hátrányos helyzetűek foglalkoztatására, az esélyegyenlőség javítására 230 milliárd forint a keret. Az alkalmazkodóképesség javítására, a szak- és felnőttoktatásra, a pályaorientációra, a munkahelyi képzésre, a szociális partnerségre, a munkaerőpiac fejlesztésére 225 milliárd forint jut. A szociális, esélyegyenlőségi, akadálymentesítési, területi kiegyenlítési programokra több mint 120 milliárd forint, a munkaerő-piaci részvételt támogató infrastruktúra fejlesztésére 115 milliárd forint fordítható.
A közeljövőben folytatódik a Lépj egyet előre program is, ennek célja az alacsony iskolai végzettségű, illetve szakképzetlen személyek képzése. A program segítségével 2007-ben és 2008-ban évente 10 ezer személy képzésére mintegy 10 milliárd forint fordítható.
Programok az esélyegyenlőségért
A dokumentum szerint a kormány programokat indított az egyenlő esélyekért: átfogó stratégia készült a gyermekszegénység leküzdésére, a többszörösen hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatására. A kormány elfogadta a romák társadalmi felzárkóztatását szolgáló 2015-ig szóló programot, felgyorsul a középületek akadálymentesítése és csökken a fogyasztók kiszolgáltatottsága.
Új Magyarország Fejlesztési Terv
Az elmúlt év legfontosabb kormányzati feladata az volt, hogy a kabinet kidolgozza a kohéziós és vidékfejlesztési forrásokból származó uniós támogatások és a hazai társfinanszírozás révén a következő hét év alatt összesen több mint 8000 milliárd forint fejlesztési összeg felhasználását.
Magyarország tavaly a 27 uniós tagállam közül negyedikként adta be fejlesztési tervét, valamint operatív programjait az Európai Bizottságnak. A fejlesztési tervet Brüsszel májusban elfogadta, és jó esély van arra, hogy idén nyáron az elsők között állapodik meg az ország a programok részleteiről is.
Magyarország a 2005 decemberében aláírt megállapodás alapján hét év alatt – a közvetlen agrártámogatásokat is figyelembe véve - összesen 33 milliárd euró támogatást kap, ebből közel 26 milliárd euró a fejlesztést, a területi-szociális felzárkózást, az agrár- és vidékfejlesztést szolgálja.
Az EU kohéziós és strukturális alapjaiból 7 év alatt összesen 22,4 milliárd euró támogatást kap Magyarország. Ez azt jelenti, hogy az ország, az egy főre jutó támogatást tekintve, a második helyen áll az uniós tagállamok rangsorában.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) a rendelkezésre álló forrásokat 8 ágazati és 7 regionális operatív program keretében osztja el. Az ÚMFT legátfogóbb célja, hogy a foglalkoztatás bővüljön.
Az ÚMFT keretében 6.75 milliárd forint áll rendelkezésre 2007 és 2013 között. Az operatív programok között a legtöbb forrás a Közlekedés Operatív Programra jut, 1703 milliárd forint, a Környezet és Energia Operatív Program 1140 milliárd forinttal gazdálkodik. A Társadalmi Megújulás Operatív Program 966 milliárd forintot, a Gazdaságfejlesztés Operatív Program 690 milliárdot, a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 539 milliárd forintot, míg az E-közigazgatás Operatív Program 100 milliárd forintot mondhat magáénak. Az operatív programok közül legkevesebb az Államreform Operatív Programra jut, összesen 41 milliárd forint. Így az ágazati OP-k összesen 5179 milliárd forinttal gazdálkodhatnak.
A regionális operatív programok közül – amelyekre együttesen 1609 milliárd forint áll rendelkezésre – a legnagyobb összeg a Közép-Magyarországi OP-ra jut, 419 milliárd forint, a második helyen az Észak-Alföldi OP áll 270 milliárd forinttal, harmadik az Észak-Magyarországi OP 250 milliárd forinttal, majd a Dél-Alföldi OP következik 207 milliárd forinttal. A dunántúli regionális programok közül a Dél-Dunántúli OP-ra 195 milliárd forint, a Közép-Dunántúli OP-ra 140 milliárd forint, a Nyugat-Dunántúli OP-ra 128 milliárd forint áll rendelkezésre.
A Környezet és Energia Operatív Programban az összes fejlesztési forrás 17 százalékát fordítják környezetvédelmi célokra, ennek 80 százalékát egy-egy terület környezetét átfogóan javító nagyprojekt keretében használják fel.
Az ÚMFT keretében az első fejlesztések megkezdődtek, a magyar kormány elsőként írt ki uniós pályázatokat a 27 tagállam közül 2007. január végén. Ez év május elejéig 18 pályázatot írtak ki, 59 milliárd forint értékben.
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv (ÚMVT) keretében 1348 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből 649 milliárd forintot szánnak a mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és az erdészeti ágazat versenyképességének javítására, és 414 milliárdot a környezet és a vidék minőségének javítására.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Stumpf: Gyurcsány megy, vagy átalakítja a kormányt
Akár a kormány és ellenzék közötti, szakpolitikai témákat átfogó párbeszéd alapja is lehet a Századvég Kiadó gondozásában „Őszöd árnyékában- A 2. Gyurcsány-kormány első éve” címmel most megjelent kötet. Mindvégig bíráló stílusban, sorra veszi az állam kompetenciájába tartozó területeket, és elemzi a kormány, illetve személy szerint a „menedzser-fejedelem”, a „dramaturg”, azaz Gyurcsány Ferenc munkásságát. De azt a jelzi: mit kellett volna, mit kellene másképp csinálni - a Századvég által képviselt értékek szem előtt tartásával.
A gazdasági bizottság támogatja a kormányzati negyedet
Az Országgyűlés gazdasági bizottsága – a kormánypárti politikusok 14 támogató és az ellenzéki képviselők 11 elutasító szavazata mellett – támogatta a kormányzati negyeddel kapcsolatos közbeszerzési eljárás megindításához szükséges országgyűlési határozati javaslatot.
A kormány döntött: jövőre teljes a villamosenergia-liberalizáció
A kormány elfogadta a villamosenergia-törvény tervezetét, amely értelmében 2008. január 1-jével megvalósul a villamosenergia-piac teljes liberalizációja Magyarországon - közölte Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter a szerdai kormányülést követő kormányszóvivői tájékoztatón.
1,7 milliárd forint kormányzati kommunikációra
Közbeszerzési eljárásokat indít a kormány összesen 1,7 milliárd forint értékben, melynek célja a kormányzati kommunikációhoz szükséges partnerek felkutatása – közölte a kormány kommunikációs főigazgatója.
A kormány betiltaná a dohányzást nyilvános zárt helyeken
A kormány betiltaná a nyilvános zárt helyeken a dohányzást; Magyarország ezt az álláspontot fogja képviselni az Európai Bizottság egészségügyi miniszteri találkozóján Brüsszelben - mondta Horváth Ágnes szakminiszter a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón Budapesten.
Kormányátalakítás: a miniszterelnök egyszemélyi döntést hoz
Az elmúlt napokban több sajtóhír jelent meg a kormány átalakításáról, ezek találgatások, ennek megfelelően kezeljük őket - mondta Daróczi Dávid a keddi budapesti kormányszóvivői tájékoztatón, arra a kérdésre válaszolva, lesznek-e személycserék a kormányban, illetve kancelláriaminiszter lesz-e Kiss Péter.
A költségvetési bizottság támogatja a kormányzati negyedet
Az Országgyűlés költségvetési bizottsága - 16 kormánypárti igen, és 9 ellenzéki nem szavazattal - támogatta a kormányzati negyeddel kapcsolatos közbeszerzési eljárás megindításához szükséges országgyűlési határozati javaslatot.
