Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Jorma Pihlatie, az Európai Bizottság versenyügyekben illetékes részlegének vezetője szerint az EU ugyan "egyoldalú és negatív" hatásokkal járó döntést is hozhatna, ehelyett azonban a hosszú távú áramvásárlási szerződéseknek a kormány és az energetikai cégek tárgyalása útján történő megszüntetésének a híve. Az unió illetékese ezt a villamosenergia piac megnyitása témakörében rendezett budapesti szakmai konferencián mondta.
A bizottság ezeket a 10-15 évre szóló hosszú távú áramvásárlási szerződéseket az állami támogatás egyfajta formájának tekinti, hiszen azokban garancia szerepel az árakra vonatkozóan és azok "minden kockázattal szemben megvédik az áramtermelőket". Ezt a bizottság már két évvel ezelőtt, előzetes álláspontja kidolgozásakor megállapította - jegyezte meg Pihlatie, hozzátéve: a bizottság kötelezheti Magyarországot a szerződések megszüntetésére, de hogy "Magyarország ezt miként hajtja végre, az Magyarországon múlik".
Egy ilyen bizottsági döntés kiterjedhet a nyújtott állami támogatás megtérítésére is, aminek a hatására több energetikai társaság panasszal esetleg az Európai Bírósághoz fog fordulni. A döntés több energetikai céget csődbe taszíthatna és megingatná a beruházóknak az áramtermelő szektor iránti bizalmát. Az unió illetékese kifejtette, hogy nem ez lenne a helyes megoldás, hanem olyan tárgyalásos rendezés, amelynek során az átállás költségeit is figyelembe vennék. Az átállás költségei azokat a terheket jelentik, amiket az energetikai cégek a piaci dereguláció következtében szenvednek el.
Az EU megengedi állami támogatás juttatását a villamosenergia ipar átállási költségeinek ellensúlyozására, ha azok gazdaságilag indokoltak, mivel a bizottság méltányolja, hogy az ágazat tőkeintenzív, egyben működése közérdeket szolgál.
Magyarországon "az átállás költségeire adandó kompenzációval mosható tisztára a hosszú távú áramvásárlási szerződésekben megadott állami támogatások egy része"- hangsúlyozta a Dow Jones-nak adott interjújában. Amennyiben a magyar kormány ilyen értelemben tárgyal majd a cégekkel, a bizottság minden egyes szerződés esetében elemezni fogja a termelők bevételeit, a felmerült terheket, a végrehajtott fejlesztések mértékét, hogy megítélhesse, megfelelő volt-e a kompenzáció mértéke.
A bizottság ezeket a 10-15 évre szóló hosszú távú áramvásárlási szerződéseket az állami támogatás egyfajta formájának tekinti, hiszen azokban garancia szerepel az árakra vonatkozóan és azok "minden kockázattal szemben megvédik az áramtermelőket". Ezt a bizottság már két évvel ezelőtt, előzetes álláspontja kidolgozásakor megállapította - jegyezte meg Pihlatie, hozzátéve: a bizottság kötelezheti Magyarországot a szerződések megszüntetésére, de hogy "Magyarország ezt miként hajtja végre, az Magyarországon múlik".
Egy ilyen bizottsági döntés kiterjedhet a nyújtott állami támogatás megtérítésére is, aminek a hatására több energetikai társaság panasszal esetleg az Európai Bírósághoz fog fordulni. A döntés több energetikai céget csődbe taszíthatna és megingatná a beruházóknak az áramtermelő szektor iránti bizalmát. Az unió illetékese kifejtette, hogy nem ez lenne a helyes megoldás, hanem olyan tárgyalásos rendezés, amelynek során az átállás költségeit is figyelembe vennék. Az átállás költségei azokat a terheket jelentik, amiket az energetikai cégek a piaci dereguláció következtében szenvednek el.
Az EU megengedi állami támogatás juttatását a villamosenergia ipar átállási költségeinek ellensúlyozására, ha azok gazdaságilag indokoltak, mivel a bizottság méltányolja, hogy az ágazat tőkeintenzív, egyben működése közérdeket szolgál.
Magyarországon "az átállás költségeire adandó kompenzációval mosható tisztára a hosszú távú áramvásárlási szerződésekben megadott állami támogatások egy része"- hangsúlyozta a Dow Jones-nak adott interjújában. Amennyiben a magyar kormány ilyen értelemben tárgyal majd a cégekkel, a bizottság minden egyes szerződés esetében elemezni fogja a termelők bevételeit, a felmerült terheket, a végrehajtott fejlesztések mértékét, hogy megítélhesse, megfelelő volt-e a kompenzáció mértéke.
