A Mol szereplése az egész országot a középpontba helyezte. Elemzők, brókercégek vették elő a magyar piaci adatokat tartalmazó papírjaikat régóta zárva tartott fiókjaikból és – láss csodát – pozitívan ítélik meg a kilátásokat a makrogazdaságban, a részvények várható áralakulásában és a kötvénypiacon egyaránt. A MoL esetében sokan új – magasabb – célárakat jelöltek meg, de a többi ajánlás, várakozás is pozitív irányban változott. Vajon nem a piaci események után kullognak az elemzők ebben az esetben?

Devizapiac. Ezúttal az EUR/USD devizapár nem produkált kiemelkedő mozgásokat.

A dollár enyhe gyengülése az előző időszak gyengülő trendjének lecsengése, az abból adódó tehetetlenségnek tudható be. Így az amerikai kötvénypiaci vételek jó befektetésnek tűnnek, de a továbbiakban is ajánlható a dollár vétele kötvénypiaci befektetés céljából. Az euró alapú termékek esetében ismét az a probléma, hogy tartani lehet a további hozamemelkedéstől, még akkor is, ha a gazdasági növekedést jelző indikátorok azt mutatják, hogy Németországban a gazdasági fellendülés túljutott a tetőpontján. Az Európai Központi Bank (ECB) továbbra is a kamatemelés mellett van, mivel várakozásaik szerint a korábbi növekedés inflációgerjesztő hatása csak késleltetetten jelenik meg.

Így ez euró erősödése a dollárral szemben meglehetősen korlátozott, sőt a dollár – átmeneti – erősödésére lehet inkább számítani. Ezért továbbra is a dollár vétele mellett tesszük le a voksunkat, amikor deviza-befektetésekben gondolkodunk. A japán jen (JPY) és a svájci frank (CHF) piaca érdekesebben alakult. Itt – hiteldevizaként – előbb gyengülést láthattunk, majd enyhe korrekciót, azaz erősödést, amikor a carry traderek pozícióromlást szenvedtek el. De a trend nem tört meg, a két deviza tovább gyengülhet, így a pozíciókat tovább építhetik a kamatkülönbözeti spekulánsok. De meddig még? Véleményünk szerint nem sokáig, de – a korábbi tapasztalatokból kiindulva – a trendforduló mindig később következik be, mint azt gondolnánk, s mint ahogy logikus lenne.

A hazai piacon a forint „nagyot alakított” a dollárral és az euróval szemben is két forintot erősödve. Ez annak köszönhető, hogy a hazai piac az érdeklődés homlokterébe kerülve a szokottnál nagyobb arányban részesült a feltörekvő piacokra áramló tőkéből. Ez a részvényeket felhajtotta, a kötvények hozamait lenyomta, a forintot erősítette. Tehát megint – mint általában – a piac különböző szegmensei egy irányba mozdultak el.

Ezt fokozza az a nyilatkozat, amit a gazdasági miniszter még a múlt héten tett, miszerint a forint intervenciós sávja gátolja a monetáris és fiskális politika mozgásterét, így végső soron negatív hatású. Ne felejtsük el azt sem, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – meglepetésre – vágott az alapkamaton. Ez – nyilván – az új összetételű Monetáris Tanács új hozzáállásának tulajdonítható, hiszen a gazdasági feltételek jelentősen nem változtak. Persze a kamatvágás melletti érvek elég jól okolhatók, főleg mivel a mértéke 25 bázispont. Ez arra jó, hogy jelezzen a piacnak, a forintot se nagyon mozdítsa el a vezető devizákhoz mérten, viszont a hozamok/kamatok csökkenésén keresztül az állam – és a vállalkozások – olcsóbb finanszírozását jelenti. Mindezek ellenére azt gondoljuk, továbbra sem érdemes a forinttal sokat foglalkozni, inkább a devizapozíciókat érdemes építgetni. Aki mégis kielégítőnek találja a hazai kötvényhozamokat, az persze maradjon a forintnál, de érhetik kellemetlen meglepetések.

Kötvénypiac. Lassan konszolidálódnak a fejlett régiók kötvénypiacai, ami azért következhetett be, mert a kamatemelés eszközével egyre kevésbé élnek a jövőben a jegybankok. Ennek oka, hogy a gazdasági növekedés ezekben a régiókban csökkenő mértéket mutat, ami az inflációs nyomás oldaláról nagyobb mozgásteret enged. Az amerikai tízéves kötvények hozama az 5,10-es szint körül látszik stabilizálódni, de még itt is jó befektetési lehetőséget kínál, főleg azzal együtt, hogy a dollár erősödhet is. Az európai kötvénypiacon lassan beárazódik a magasabban tetőző kamatpálya, így aki az euróban jobban hisz, lassan elkezdheti itt is a vásárlásokat.

A hazai piacon is csökkenő hozamokat láthattunk. Az előző héten nem hittünk abban, hogy – az átmeneti erősödés után – újra csökkennek a hozamok, és nincs ez másként ma sem. Azt persze nem tudjuk megmondani, mikor szakad meg a folyamat, de tény, hogy a kockázatok emelkednek. Ajánlásunk tehát továbbra is a rövid futamidők tartása, a kockázatokat jobban kedvelők számára a 3-5 éves szegmens vétele. De ma jobb befektetésnek tartjuk a dollárkötvények vételét.

Részvénypiac. A részvénypiacokon a hazai események vitték a prímet – legalábbis Budapestről nézve. De tény, hogy a Mol körül kialakult felvásárlási mizéria jelentősen felpumpálta az olajipari részvény árfolyamát. Előbb Medget Rahimkulov adta el részesedését az OMV-nek, majd a Mol – védekezésképpen – sajátrészvény-vásárlásba kezdett, de a hírek szerint Rahimkulov is tovább folytatta vételeit a Mol piacán. A 30 000 forint fölé emelkedő ár természetesen az indexet is az egekbe röpítette, de aztán 29 500 pontról éles fordulót láttunk, mivel – miután a Mol megvette a tervezett mennyiséget – a spekulánsok sem látnak a Molban különösebb fantáziát.

Itt meg kell jegyeznünk, hogy a saját részvényeit vásároló cég – amennyiben nem vonja be a papírokat –, a lehető legnagyobb kockázatot futja, a gyenge eredmény hatása duplán jelentkezik, mivel – természetesen – a sajátrészvények értéke is csökken. Ráadásul az egészségtelen tőkeszerkezettel operáló magyarázat sem állja meg a helyét, mivel a Mol a mai helyzetben nemigen teheti meg, hogy bevonja a megvett részvényeit, azzal ugyanis a felvásárlást kezdeményezők tulajdoni hányada is emelkedne. Márpedig nem lehet egészségesnek nevezni, hogy – még ha papíron kölcsönadva is a jó részét – egy vállalkozás kicsivel több mint 30 százalékos részvénycsomaggal bír. Ez nem a hatékonyság mintapéldája, hiszem minden saját tulajdonú részvény a jövőbeni befektetéseket, akvizíciókat nehezíti vagy egyenesen gátolja. Hosszú távon tehát egyértelműen negatív hatása lesz a Molra a mára kialakult helyzetnek, a jövőbeni növekedési potenciál ezzel e lépéssel jelentősen csökkent.

Politikusaink persze megszólaltak az ügyben. Jobb- és baloldal egyértelműen a nemzeti olajtársaság felvásárlása ellen emelt szót, noha kérdés, mitől nemzeti egy teljes egészében eladott vállalat. Amikor az állam eladta részvényeit a piacon, azt vállalta ezzel a lépéssel, hogy – a tőzsde természetéből adódóan – ilyen esetek bármikor előfordulhatnak. A politikusi kijelentések nem értelmezhetők tehát másként, csakis populista szólamokként. Az a sejtetett lehetőség pedig, hogy az állam „interveniáljon”, egyesen elképesztő, mivel itt nagyon sok pénzről, ráadásul az adófizetők pénzéről van szó. Talán jobb lenne hallgatni.

De vissza a piaci eseményekhez. A Molon kívül is volt élet, a kispapírok ismét jó hetet zártak, a Synergon is elindult (gyaníthatóan ez is sajátrészvény vásárlás), az EBRD Rábában fennálló részesedését eladta a Budacash fémjelezte SVT-Wamsler-nek. A Bumix tovább emelkedett. Itt ma a Fotex tűnik jó vételnek, mivel az utóbbi időben kicsit kikerült a figyelem középpontjából, de a kilátások továbbra is jók. Ajánlás: vétel! A „nagyok” közül a Richter biztatóan alakul, így nem kizárt egy akár 1000 forintos áremelkedés sem (itt is van sajátrészvény-vásárlás), de az Egis is jól szerepelhet. Ezeknél óvatos vételeket javasolunk.

Állampapír piac:

- állampapírok: 3 H. tartás (HUF), amerikai kötvények (USD) vétel

- vállalati kötvények: eladás

Nemzetközi részvénypiac:

- EU részvények: tartás

- USA részvények: eladás

- orosz részvények: vétel

- egyéb feltörekvők: Latin-Amerika vétel/tartás

Hazai részvénypiac:

- hazai részvények: Fotex: vétel; Richter, Egis: óvatos vétel

Befektetési alapok:

Target Return típusú alapok, Latin-Amerika részvényalapok


Fürjes Szabolcs