A bank legutóbb június elején emelte az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát, ismét negyed százalékponttal 4,00 százalékra. 2005. december óta a most júniusi a nyolcadik negyed pontos szigorítás volt, és elemzők szerint a bank kedve még messze nem múlt el.

A borúsabb várakozások nyomán az euró 1,3534 dolláron zárta a hetet a londoni bankközi piacon. Pénteken három hete először emelkedett 1,35 dollár fölé, azért is, mert az amerikai Fed viszont a legutóbbi, múlt csütörtöki kamatdöntésével változatlanul, 5,25 százalékon hagyta az irányadó napikamatcélját.

URLguru

További hasznos weblapokat szeretne a témában? Esetleg Ön osztana meg másokkal érdekes linkeket? Kattintson az URLguru.hu oldalra!

Az EKB fő feladata az árstabilitásra figyelni. Ebből a szempontból közvetlen, azonnali veszély nem látszik: a múlt hét végén megjelent hivatalos előzetes becslés szerint az euróövezetben júniusban is átlagosan 1,9 százalékos volt a tizenkét havi fogyasztóiár-infláció, éppúgy, mint az előző három hónapban. Sőt, a legnagyobb súlyú Németországban júniusban 1,8 százalékra csökkent a tizenkét havi infláció a májusi 1,9 százalékról. Az EKB a belső eredetű maginflációban sem találhat kivetni valót: a tizenkét havi maginfláció májusban már negyedik hónapja maradt szintén szilárdan 1,9 százalékon. Az infláció 2005. január óta először tavaly szeptemberben csökkent a bank kamatpolitikája számára irányadó, legföljebb 2 százalék alá, azóta sem haladta azt meg.

Csakhogy az EKB ennek ellenére továbbra is tart az inflációs nyomás növekedésétől, amit a beruházási fellendülés vonzotta, rekord ütemű pénz- és hitelnövekedés táplál. A beruházások miatt a gazdasági növekedés az euróövezetben továbbra is gyorsabb, mint amit az EKB egészségesnek tart.

A hét végén megjelent, legújabb EKB-statisztika szerint az M3-as pénzellátás az áprilisi, átmeneti lassulás után májusban ismét gyorsulva, a rekord 10,9 százalékos márciusi ütemet majdnem elérve nőtt tovább: tizenkét havi összehasonlításban 10,7 százalékkal az áprilisi 10,4 százalék után, messze meghaladva az EKB kamatpolitikája számára irányadó, 4,5 százalékos tűréshatárt.

Tendenciaszerű, hogy a lakossági fogyasztási hitelezés növekedésének tizenkét havi üteme 5,9 százalékra csökkent az áprilisi 6,9 százalékról - a teljes lakossági hitelezés üteme is visszaesett -, ellenben a vállalati hitelezés növekedése 12,6 százalékra gyorsult az áprilisi 12,2 százalékról.

Az euróövezetben a fellendülés leggyengébb láncszeme továbbra is a lakossági fogyasztás - már csak azért is, mert a béremelkedés üteme tavaly lassult -, de az EKB mégis veszélyt gyanít erről az oldalról is. Az euróövezeti beszerzőmenedzser-mutatók a teljesítmény ingadozása ellenére a foglalkoztatás további gyors növekedését jelzik, májusban egyenest tizenegy havi rekord ütemre a szolgáltatásokban. Ezért az EKB emelte az idei inflációs

várakozását, pedig aggodalmai eddig nem igazolódtak, sőt, ellenkezőleg: az eddig ismert utolsó adatok szerint az euróövezetben áprilisban tovább lassult a kiskereskedelmi forgalom bővülése: 0,2 százalékra a márciusi 0,4 százalékról, illetve éves összehasonlításban 1,6 százalékosra a márciusi 2,2 százalékról. Az irányzat folytatódására utaltak a most pénteken megjelent német adatok: ott a kiskereskedelmi forgalom nem lassulva nő, hanem májusban gyorsulva csökkent.

Mindenesetre az euróövezetben a GDP az első negyedévben 0,6 százalékkal nagyobb volt a tavalyi utolsó negyedévinél, és 3,0 százalékkal nagyobb a tavalyi első negyedévinél. Ez ugyan lassulás a tavalyi utolsó negyedévi 0,9 százalékos, illetve éves összehasonlításban 3,3 százalékos növekedéshez képest, de gyorsabb a tavalyi egész évi átlagos 2,7 százalékos, hatéves rekord ütemnél, és nagyobb az Európai Bizottság május eleji, idei évi 2,6 százalékos átlagos GDP-növekedési jóslatánál is. Februárban a bizottság még csak 2,4 százalékos GDP-növekedésre számított, novemberben 2,1 százalékot jósolt erre az évre. 2008-ra 2,5 százalékos az előrejelzése a februárban valószínűsített 2,2 százalék helyett.

Az első negyedévben sem változtak a fő irányzatok: az euróövezet átlagában, éves összehasonlításban, a lakossági fogyasztás növekedése 1,3 százalékosra lassult a tavalyi utolsó negyedévi 1,9 százalékról, hozzájárulása a GDP-növekedéshez 0,7 százalékpontra esett 1,1 százalékpontról.

A beruházások növekedése 7,2 százalékosra gyorsult 5,9 százalékról, a hozzájárulása 1,5 százalékpontra nőtt 1,2 pontról. Az export bővülése 6,3 százalékosra csökkent 9,8 százalékról, a hozzájárulása 2,5 százalékpontra fogyott 3,8 pontról. Az importnövekmény szintén 6,3 százalékosra lanyhult 7,5 százalékról, negatív hatása 2,4 százalékpontra esett 2,8 pontról.

Ám, mivel ezzel együtt az átlagos növekedés továbbra is nagyon messze van az EKB tűrésküszöbétől, a szigorítás nyilván tovább folytatódik. Az EKB 2005 végén átértékelte felfogását: azóta úgy véli, az euróövezetben inflációmentesen fenntartható gazdasági növekedés közelebb van évi 2,0 százalékhoz, mint az addig számított 2,5 százalékhoz.

Az EKB június elején módosította előrejelzéseit. Most 2,3-2,9 százalék közötti GDP-növekedésre számít az euróövezetben az idén, a márciusban jósolt 2,1-2,9 százalék helyett. Az évi átlagos inflációt az idén 1,8-2,2 százalék között várja, gyorsabbnak a márciusban valószínűsített 1,5-2,1 százaléknál. Jövőre az előrejelzése 1,4-2,6 százalékos, ez viszont azonos a márciusi jóslattal, sőt, a jövő évre szóló GDP-növekedési előrejelzését csökkentette is, 1,8-2,8 százalékra a márciusban jósolt 1,9-2,9 százalékról, reményt adva, hogy a szigorítás jövőre talán már nem folytatódik.