Kovács László, László Csaba, Martonyi János, Varga Mihály © Stiller Ákos

  Az EU adópolitikájának célja nem a bevételek előmozdítása, de nem is a tagállamok adóterheinek a csökkentése. Az adópolitika eszközrendszer, nem cél – hangsúlyozta Kovács László, az Európai Unió vám- és adóügyi biztosa a magyar és az uniós adópolitika összefüggéseiről szóló konferencián, amelyet a Szabad Európa Vitanapok keretében rendeztek meg. Az adóügyi biztos az unió négy adópolitikai célját emelte ki: a versenyképesség erősítését, az unió hatékonyságának növelését, az éghajlatváltozás hatásának lassítását, valamint a tisztességes verseny feltételeinek biztosítását.

Becsey Zsolt európai parlamenti képviselő szerint a versenyképesség megteremtése lenne e célok közül a legfontosabb. Véleménye szerint ezt a GDP-hez mért adóterhelés csökkentésével lehetne elérni. A képviselő úgy látja, e téren a közvetett adók (pl. áfa, jövedéki adó, regisztrációs adó) szintjét tartani kellene, a közvetlen adókét pedig csökkenteni.

A versenyképesség javításának érdekében az Európai Bizottság (EB) az Európai Közös Társasági Adóalap (CCCTB) létrehozását szeretné elérni – mondta Kovács László. Jelenleg ugyanis 27 különböző tagállami társasági nyereségadó-rendszer van érvényben az EU-ban. Adóalap-módosító tételből csak a magyar szabályozásban van hetven körüli, amit a tagállamok számával megszorozva megkaphatjuk, hogy hányféle tételre kell egy multinak figyelnie – illusztrálta a probléma komplexitását László Csaba, a KPMG nemzetközi könyvvizsgáló cég adópartnere, volt pénzügyminiszter. Emellett gondot jelent még, hogy a leányvállalatoknál elkönyvelt veszteséget nem lehet beszámítani az anyavállalat társasági adóalapjába. Így az egységes rendszer hiánya nemcsak a vállalatok adminisztratív terhét, de az adóterhét is növeli.

Az EB szerint a társasági adó alapjának egységesítése lehetővé tenné a több tagállamban is jelenlévő vállalatoknak, hogy egységes rendszerben számítsák az adóalapjukat, illetve lehetővé válna a határon átnyúló veszteség-elszámolás, továbbá megszűnne a tőkenyereség kettős adóztatása a vállalatfúzióknál. Az adóügyi biztos szerint az EB az egységesített rendszert a lehető legszélesebb és legegyszerűbb konszolidált adóalapra helyezné, profitmegosztással.

© Stiller Ákos

Az uniós direktíva szövege még nem készült el ugyan, de az EB határozott szándéka, hogy a szövegtervezetet 2008-ban benyújtja az Európai Parlamentnek – mondta Kovács László. Az uniós biztos szerint az előzetes elképzelések alapján az új adóalap-számítást 12 tagállam erőteljesen támogatja, 8 tagország azon az állásponton van, hogy a szöveg ismeretében alakítja ki véleményét, 7 ország pedig ellene van a harmonizált adóalap-tervezetnek.

Becsey Zsolt szerint Magyarország számára a veszteségelszámolási klauzula kedvezőtlen lehet, ha a leányvállalat veszteségét be lehet számítani az anyavállalat adóalapjába. Összességében lehet, hogy az EU versenyképességét javítja a társasági adóalap-egységesítés, de mindenképp a multinacionális vállalatokat fogja erősíteni és veszélyeztetheti a társasági nyereségadó (tánya) bevételek fiskális tervezhetőségét. Emellett az integráció fejlődése terén is kérdéses a hatása – tette hozzá.

László Csaba szerint az adóalap-harmonizáció hasznos lehet, mivel azonban a magyar társasági adórendszer nem ismeri a csoportadózás fogalmát, Magyarországon először erre a kulcskérdésre kellene megtalálnia választ. A KPMG adópartnere arra is rámutatott, hogy nemcsak a társasági adóalap esetében igaz az, hogy tagállamonként különböző módszerek szerint kell számolni. Véleménye szerint az egységesítés indokolt lenne a tb-elszámolásoknál is, ugyanis az anyaországtól eltérő tagállamban dolgozó uniós állampolgárok számára teljesen áttekinthetetlen az adóbevallás rendszere. Hasonlóan vélekedett László Csaba a kettős adóztatást elkerülő egyezményekről is. Mivel az unió tagállamaiban érvényben lévő több száz ilyen témájú egyezmény tartalma jórészt ugyanaz, néhány tétel kivételével, logikusnak vélné az egységesítést.

Év végére eldől a vita az áfacsomagról

Kovács László szerint idén várhatóan eldől a vita a Bizottság előtt lévő áfacsomagról is. Ennek részeként például egyablakos rendszert vezetnének be, ami jelentős könnyítést jelentene a határon átnyúló, adóköteles értékesítést végző kis- és középvállalkozások (kkv) számára. Felmérések szerint ugyanis a kkv-k 14 százaléka, a nagyvállalatoknak pedig 10 százaléka azért nem kezd el másik tagállamban áfaköteles gazdasági tevékenységet végezni, mert az áfafizetéssel járó adminisztrációs terhek (adótanácsadó, telephely-létesítés) túl magasak. Az egyablakos rendszernek épp az lenne a lényege, hogy az adóalanyoknak ne kelljen telephelyet létesíteniük abban a tagállamban, ahol adóköteles értékesítést akarnak folytatni. Így az áfabevallást negyedéves rend szerint a saját tagországának adóhivatalához elektronikusan kellene benyújtani és befizetni.

Az áfacsomagban lévő javaslatok egyike megváltoztatná a határon átnyúló szolgáltatások áfa-kötelezettségét is. Eszerint a jövőben a szolgáltatás igénybevételének helyszíne szerint kellene az áfát megfizetni.

A cikk folytatása itt olvasható!

Szabó Zsuzsanna