Klaus Rauscher immár a harmadik "vezéráldozat" az északi Schleswig-Holstein tartományban lévő két erőműben június végén egymást követően bekövetkezett műszaki hibák óta, amelyek radioaktív sugárzást nem okoztak ugyan, de mindkét atomerőművet átmeneti időre le kellett állítani. A történtek tovább szították a vitát Németországban az atomerőművek jövőjével kapcsolatban, erősítve azok táborát, akik az atomenergiáról való lemondást követelik.

Néhány órával korábban Angela Merkel kancellár sajtóértekezletén szokatlanul élesen bírálta a svéd céget, amiért meglehetős késedelemmel tájékoztatott a két erőműben bekövetkezett balesetről. A kancellár asszony a svéd energetikai konszern tájékoztatási politikáját elfogadhatatlannak minősítette.

Klaus Rauscher elismerte: a megkésett tájékoztatás hozzájárult ahhoz, hogy erősödtek az aggodalmak az atomerőművek biztonságával kapcsolatban. A Vattenfall vezetősége csak napokkal az események után tájékoztatott arról, hogy valójában mi is történt a krümmeli és a brunsbütteli erőműben, s a tájékoztatás Sigmar Gabriel környezetvédelmi miniszter szerint így is meglehetősen hiányos volt. A szociáldemokrata miniszter nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy a Vattenfall a műszaki hibát súlyos kommunikációs mulasztással is tetézte.

A miniszter álláspontját teljes mértékben osztotta szerdai sajtókonferenciáján Angela Merkel kancellár is, élesen bírálva a két szóban forgó erőművet működtető svéd konszern kommunikációs politikáját. Rauscher lemondása a kancellári bírálat után következett be. Egy nappal korábban a svéd energetikai konszern vezetősége menesztette az atomenergiai részleg vezetőjét, valamint a kommunikációs igazgatót.

Sajtóértekezletén egyébként a német kancellár sürgette az országban működő atomerőművek biztonságának erősítését, nem foglalt állást azonban abban a vitában, hogy hosszabb távon mi legyen az atomenergia sorsa. A jelenlegi kormánykoalíciós megállapodás kimondja, hogy Németországnak legkésőbb 2020-ig be kell zárnia atomerőműveit, nyílt titok azonban, hogy a szociáldemokratákkal szemben a konzervatívok - s személy szerint a kancellár asszony is - igyekeznek kibújni e kötelezettségvállalás alól. A két erőmű társtulajdonosának, a német E.ON konszernnek az elnöke, Wulf Bernotat "rendkívül bosszantónak" nevezte a történteket, hangoztatva, hogy mindez - mint fogalmazott - "hamis fényt" vet az atomenergiára.