szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Jó úton halad az államháztartás rendbetétele, ám a takarékossági politikának megvan a "fonákja" is: különösen a beruházások és a vásárlóerő csökkenése húzhatják vissza a gazdasági növekedést – írja a magyar kormány takarékossági intézkedéseinek gazdasági és politikai hatásairól a német Handelsblatt keddi száma.

A tekintélyes gazdasági napilap írása Eredményt mutatnak Magyarország takarékossági intézkedései címmel ír a Gyurcsány-kormány lépéseiről. Jó úton halad az államháztartás rendbetétele, a pénzügyminiszter és független szakértők várakozása szerint a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított költségvetési hiány a tavalyi 9,2 százalékról ebben az évben 6,6 százalékra mérséklődik. Az EU egyetértésével meghirdetett konvergenciaprogramban szereplő tervek szerint 2009-ben 3,2 százalékra csökkentenék ezt az adatot, hogy néhány évvel később bevezethessék az eurót - áll a cikkben.

A szerző, Reinhold Vetter ezután említést tesz Angela Merkel német kancellár keddi magyarországi látogatásáról, majd ismerteti a kormány eddigi és tervezett intézkedéseit, amelyeket "drasztikus takarékossági csomagként" jellemez. A takarékossági politikának megvan a "fonákja" is, különösen a beruházások és a vásárlóerő csökkenése húzhatják vissza a gazdasági növekedést - állapítja meg. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és a bécsi Nemzetközi Összehasonlító Gazdaságtudományi Kutatóintézet adatait idézi, miszerint a magyar GDP 2007-ben legjobb esetben is 2-3 százalékos növekedést érhet el, amivel messze elmarad 6 és 9,5 százalékos növekedést elérő szomszédai, például Lengyelország, Csehország és Szlovákia mögött.

A takarékossági program a politikai hangulatra is rányomja bélyegét, a közvélemény-kutatások szerint az MSZP népszerűsége 30 százalék alá esett, miközben az ellenzéki Fideszé ötven százalékra, illetve a fölé nőtt, az MSZP-vel koalícióban kormányzó SZDSZ-é pedig nem éri el az ötszázalékos parlamenti küszöböt - mutat rá.

Orbán Viktor és ellenzéki szövetségesei a reformok értékeléséről tartandó népszavazással szeretnének előre hozott választásokat elérni. Lehetséges, hogy már októberben megtartják a népszavazást, az előre hozott választásoknak viszont magas alkotmányjogi korlátai vannak - állapítja meg a Handelsblatt tudósítója. "Ha kitart a szocialista-liberális koalíció, amihez jelenleg semmi kétség nem fér, Orbán aligha éri a célját" - teszi hozzá. Elképzelhetőbbnek tartja, hogy a miniszterelnöki poszton következik be változás, ha a kormányra nézve nagyon kedvezőtlenül végződne a népszavazás.

Gyurcsány Ferenc utódaként már szóba került Szili Katalin házelnök - írja. Budapesti vélekedés szerint önszántából biztosan nem fog távozni a miniszterelnök - zárja cikkét a német gazdasági lap újságírója.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!