szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A közfinanszírozási helyzet nagyon jelentős romlásával - ezen belül az államadósság-ráták robbanásszerű növekedésével - kell számolniuk a világ legfejlettebb gazdaságainak, köztük Magyarországnak, a következő fél évszázadban a társadalom elöregedésével járó egyre nagyobb költségek miatt, hacsak nem valósítanak meg ezt ellensúlyozó költségvetési kiigazításokat, vagy nem reformálják meg társadalombiztosítási, vagy egyéb, az időskori ellátáshoz kapcsolódó kiadási programjaikat, áll a Standard & Poor's szerdán Londonban kiadott éves elemzésében.

A nemzetközi hitelminősítő a világ 32 legfejlettebb országára - Románia és Bulgária kivételével az EU-tagállamokra, valamint az Egyesült Államokra, Ausztráliára, Kanadára, Japánra, Dél-Koreára, Új-Zélandra és Norvégiára - kidolgozott részletes előrejelzésében azt írta: a táradalom korosodásával járó állami költségterhek a következő évtized közepén kezdenének fokozatosan emelkedni, rontva a költségvetési számokat.

A vizsgált országcsoport "egy tipikus országában" a központi deficit középértéke az ellátási politika változatlanságát feltételezve a 2020-as évek közepére meghaladná a GDP 4 százalékát, 2030-ra - a szükséges hitelfelvételek kamatköltségei miatt - megközelítené a 6 százalékot, 2050-re pedig átlépné a 12 százalékot.

Jóllehet az országcsoport nettó államadósságterhének jellemző középértéke 2020-ig viszonylag stabilan, a GDP-érték 35 százaléka alatt maradna, onnantól azonban emelkedni kezdene, és a 2020-as évek végétől az emelkedési ütem már igen meredek lenne. A 2030-as évtized közepére az országcsoport tipikus GDP-arányos államadósság-rátája átlépné a "még mindig kezelhető" 80 százalékot, de 2050-re elérné "a mindent maga alá gyűrő" 156 százalékos szintet, áll a Standard & Poor's szerdai elemzésében.

A jelentés hangsúlyozza, hogy ez a forgatókönyv nem előrejelzés az S&P részéről, hanem "szimuláció", amely jelzi, hogy a társadalmak korosodásával járó kiadási folyamatok milyen fontosak a szuverén adósok hitelképességének alakulásában. A hitelminősítő szerint valójában "erősen valószínűtlen", hogy az egyes kormányok hagynák így elszabadulni az adósság- és deficitterheket.

Az elemzés megjegyzi, hogy bizonyos "egyenetlen" előrehaladás már történhetett is sok országban a deficit- és államadósság-pályákról tavaly kiadott hasonló szimuláció óta, és így az idei jelentésben "csak" 156 százalék a 2050-re vetített tipikus GDP-arányos államadósság-középérték az előző évi elemzésben szereplő 181 százalék helyett.

A Standard & Poor's szerint az azóta legnagyobb előrelépést elérő országok között van Magyarország, Németország, Olaszország, az Egyesült Államok, Luxemburg és Portugália, jóllehet mindegyikük esetében egyelőre költségvetési deficitcsökkentésről, semmint hosszú távú szerkezeti reformokról van szó.

A szerdán kiadott - a tavalyi óta végrehajtott átalakításokat figyelembe vevő - szimulációs elemzés szerint a most érvényes ellátási politikák teljes változatlansága esetén például Görögország GDP-arányos nettó államadóssága 2050-re 436 százalékra duzzadna, Japáné 397 százalékra, Csehországé pedig 388 százalékra.

Magyarország ezen a szimulációs listán a 32 vizsgált ország közül a 7. helyen áll, 306 százalékos elméleti nettó államadósság-aránnyal 2050-ben. A Standard & Poor's szerint ezek a számok nem lennének összeegyeztethetők az elemzésbe bevont országcsoport jelenlegi magas szuverén adósi besorolásaival, és az ellátórendszerek teljes változatlansága esetén már 2030-ra ezeknek az országoknak a nagy többsége olyan államháztartási állapotot mutatna, amilyen ma a spekulatív besorolású szuverén adósokra jellemző.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!