A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter szerint a reformok eredményességét rövid távon nehéz korrekten mérni. Most az jelent kihívást, hogyan vagyunk képesek viszonyulni az egyre erősödő versenyhez. Vannak, akik szerint elegendő csak biztatni: "Hajrá!", míg mások meg akarnak óvni a versenytől, s van aki pedig hozzájárul a verseny feltételeinek a megteremtéséhez. Kulcskérdésnek nevezte annak a megválaszolását, hogy az egyensúlyi állapotok felé történő kemény lépések közepette, mit kell tenni, hogy a gazdaság dinamikája visszatérjen.

Kiss Péter szerint ennek csak egyik szelete az általános adó- és járulékcsökkentés, amire egyébként – mint fogalmazott – megvan a kormányzati szándék. Fontosnak tartotta ugyanakkor megjegyezni, hogy konkrét beavatkozásokkal is dinamizálható a gazdaság.

Megemlítette, hogy Magyarországon mindössze 57-58 százalék a foglalkoztatási aktivitás. Ugyanakkor kiemelte: ha két nagy csoportot a romákat és a megváltozott munkaképességűeket nem számítjuk, akkor ez az aktivitás 64-67 százalék közötti, amely már valamivel jobb is, mint a nyugat-európai átlag.

Külön szólt arról, hogy Magyarországon 600-700 ezren vannak rokkantsági nyugdíjban olyanok, akik még nem érték el a nyugdíjkorhatárt. Reményét fejezte ki, hogy a rokkantak rehabilitálására tett lépések eredményeként növekszik ebben a rétegben is a bejelentetett foglalkoztatás.

A romák foglalkoztathatósága kulcskérdésének nevezte a szakképzést, ugyanis míg a diplomásoknak 80, a középfokú végzettségűeknek 70 százalék esélye van az elhelyezkedésre, addig az alacsonyabb képzettségűeknek csak 24–27 százalék.

Parragh László, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint ma van reformkényszer, de ehhez társul egyfajta reformbarkácsolás és háttérbe szorul a szakmaiság. A kamara elnöke a közgazdász-vándorgyűlésen a legnagyobb kérdésnek nevezte, hogyan használjuk fel az európai uniós forrásokat. „Egyetlen erőforrásunk van, az pedig az európai uniós források" – fogalmazott a kamarai vezető.

Kifogásolta, hogy az I. Nemzeti Fejlesztési Tervben gazdaságfejlesztésre 24 százalék jutott, míg a II-ben közvetlen gazdaságfejlesztésre csupán 10 százalék, de a turizmussal és az önkormányzatokkal kiegészítve is mindössze 17–18 százalék. „Betonba öntjük a pénzt" - mondta Parragh László, aki szerint a korábban csatlakozott országok közül csak azok lettek sikeresek, amelyek a támogatások nagy részét gazdaságfejlesztésre fordították.

Járai Zsigmond szerint reformokra feltétlenül szükség van, de a bizalom helyreállítása nélkül nem lehet reformot csinálni. A Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szerint a jelenlegi reformok nem jók, hiányzik belőlük a vízió, a tehetség, a szaktudás és a hitelesség.

Járai 7 pontban foglalta össze, hogy szerinte mit kellene tenni. Felsorolása szerint a szociális piacgazdaság kidolgozása, a foglalkoztatás növelése, az államháztartás rendbetétele, az adórendszer átalakítása, a bürokrácia leépítése, a korrupció visszaszorítása és a demokratikus intézményrendszer megerősítése a 7 legfontosabb tennivaló. "Ha ezek megvalósítását holnaptól elkezdenénk 2013-ban be lehetne vezetni az eurót Magyarországon" – jelentette ki a jegybank volt elnöke a debreceni közgazdász-vándorgyűlésen.