A jövő évi költségvetést megalapozó törvény-módosításokat tartalmazó javaslat 25 jogszabályon változtat, legnagyobb terjedelemben az államháztartási törvényen. A törvényből ez év elejétől kikerültek a "nem egyértelmű" bevételek és kiadások definíciói, valamint a hiány és többlet meghatározása is elmaradt.

Az új szöveg szerint a költségvetési többlet, illetve a hiány a bevételek és kiadások különbsége. A kiadások között kell számba venni a költségvetés által nyújtott hiteleket, bevételként pedig azok visszatérülését. A költségvetésbe beszámít az MNB - nem árfolyamváltozásból származó - nyeresége, illetve vesztesége, továbbá a kiadások között fel kell tüntetni az EU költségvetéséhez való hozzájárulást.

Ugyanakkor bevételnek számítanak az Európai Unió költségvetéséből származó azon források, amelyek végső kedvezményezettje valamely központi költségvetési szerv. Ugyancsak bevétel az az uniós forrás, amelynek felhasználásáról valamely központi költségvetési szerv dönthet.

Az államháztartás alrendszereinek hiányát rendezni, tartozásokat átvállalni, elengedni, visszatérítendő támogatást vissza nem térítendő támogatássá átalakítani csak költségvetési kiadásként elszámolva lehet.

A vagyontörvénnyel létrehozott Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gazdálkodik az állami vagyonnal. Az általa kezelt vagyonhoz köthető bevételek és kiadások közvetlen költségvetési tételekként jelennek meg - áll a javaslatban. Az eladott vagyonrészekből keletkező privatizációs bevétel nem javíthatja a költségvetés egyenlegét, csak annak finanszírozásában játszik szerepet - magyarázza ezt a szabályt a javaslat indoklása.

Jelenleg a költségvetés benyújtásakor kétéves prognózist kell letennie a kormánynak a parlament asztalára, különös tekintettel a több éves elkötelezettségre. A módosítás az előretekintést három évre növeli. Szintén a hosszabb távú kiszámíthatóságot növeli az a szabály, hogy a kormánynak február végéig határozatban kell közzé tennie a felügyelete alá tartozó költségvetési fejezetek - gyakorlatilag a tárcák és a tb-alapok - három évre szóló költségvetési keretszámait. Ezeket a keretszámokat kell alkalmazni akkor, amikor az állam új feladatokat, kötelezettségeket vállal, tőlük eltérni csak törvényi felhatalmazással lehet. Ugyancsak ezek a számok lesznek az alapjai a következő évek költségvetési tervezésének.

Az adott költségvetési fejezet felügyelője, a miniszter minden év február 15-ig rendeletet készít a saját fejezetéről, amihez meg kell szereznie a pénzügyminiszter egyetértését is. A rendeletben meg kell határozni a fejezeti előirányzatok felhasználását, az ehhez kapcsolódó rendelkezési jogosultságokat, a felhasználás ellenőrzését és a maradványok következő évi felhasználását. Szintén a rendeletben kell szerepeltetni az éven túli kötelezettségvállalásokat, valamint a visszatérítendő támogatásokról és a behajthatatlan követelésekről történő lemondás szabályait.

Amennyiben a feladatmutatók alapján járó állami támogatás összege 2 százalékos, de legalább 1 millió forintos eltérést mutat az önkormányzat és a kincstár számítása alapján, akkor ez utóbbinak helyszíni vizsgálatot kell tartania. A kincstárnak amúgy 4 évente kell ellenőrzést tartania valamennyi önkormányzatnál.

A lakásfinanszírozási kormányrendelet előírja, hogy az állami támogatások (szociálpolitikai támogatás, fél szocpol, megelőlegezett szocpol, kamattámogatás) biztosítékaként az ingatlan-nyilvántartásba az állam javára jelzálogjogot, továbbá elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. Ez eddig is visszatükröződött a törvényben. Ugyanezt a jogot megadta a rendelet a kiegészítő kamattámogatás és az általuk megelőlegezett szocpol után a bankoknak is, viszont az ingatlan-nyilvántartási törvény nem ismeri a bank számára bejegyezhető elidegenítési és terhelési tilalmat, ilyet csak törvény írhat elő. Ezért került be az államháztartási törvény módosításába a bankok javára - az állami támogatások miatt - a bejegyezhető elidegenítési és terhelési tilalom.

Egy új paragrafusként került be a törvénybe a költségvetési szervek belső ellenőrzése. A belső ellenőrökről a pénzügyminiszter által később meghatározott szervezet nyilvántartást köteles vezetni. A kormány határozza meg a belső ellenőrök végzettségét, gyakorlatát, valamint továbbképzésüket. A belső ellenőrök nevét és nyilvántartási számát a regisztráló szervezet a honlapján nyilvánosságra hozza. Ezeket a szabályokat jövő év július 1-től kell alkalmazni: 2009. első napjától csak az lehet belső ellenőr, aki a nyilvántartásban szerepel.