A Richter Gedeon gyógyszergyár kémiai kutató központja. Inspiráló környezet kell © epulettar.hu

Ma a műszaki újítások gyorsan és hatékonyan reprodukálhatók, s ugyanez a helyzet az üzleti folyamatokban bevezetett innovatív modellekkel. Az információ gyorsan áramlik, a gazdasági-üzleti szervezetek működésének sebessége felgyorsult, a verseny kiéleződött: a világ, „laposabb” lett. Ebben a környezetben csak azok lehetnek sikeresek, akik képesek a folyamatos innovációra – olvasható abban a tanulmányban, amelyet a GKI eNet az IBM megbízásából készített a magyarországi innovációs trendekről. Paál Péter, az IBM vezérigazgatója ehhez hozzátette a konferencia bevezető előadásában, hogy nem képzelhető el innováció informatikai támogatás nélkül. Ehhez pedig felkészült szakemberek szükségesek. Ezért érdekes, hogy amikor az egyetemi hallgatókat a kutatók a tudásukról faggatták, úgy vélték, az elméleti ismereteik megfelelő színvonalúak, de több gyakorlati tapasztalatra lenne szükségük már az egyetemi évek alatt. Szeretnék jobban megismerni a vállalatok működését, ahol dolgoznak, hogy könnyebben beilleszkedhessenek a leendő munkakörnyezetükbe. Az IBM ebbe az irányba mutató lépéseket igyekszik tenni, ezért már bizonyos tananyagok kidolgozásában is együttműködik a felsőoktatási intézményekkel, fogadja a hallgatókat, szakemberei pedig előadnak a felsőoktatásban, amit az innovációhoz való hozzájárulásnak tekintenek.

Lippényi Tivadar, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökhelyettese kifejtette, hogy „tudjuk, rossz a helyzetünk, és azt is tudjuk, hogyan lehetne javítani, de egyelőre mégsem megy”. Szerinte ennek az az oka, hogy nem megfelelő a környezet. Az állam legfontosabb feladata ezért az olyan miliő megteremtése, amelyben „az innováció a legjobban ki tud bontakozni”. Az elnökhelyettes szerint ennek a következők az elemei: az állam mutasson fel vonzó jövőt, teremtsen konszenzust, ösztönözze a vállalkozásokat, építsen a tudásra, támogassa a tudás megszerzését, segítsen megteremteni az innováció konkrét feltételeit.

Ez például olyan lépésekben, intézkedésekben jelenik meg, hogy az innováció legkorábbi szakaszában, amikor az ötletek még nem elég fejlettek ahhoz, hogy a profitérdekelt szereplők felkarolják őket, az államnak kell finanszírozóként, afféle üzleti angyalként megjelennie. A magyar állam GDP-arányosan ma már annyit költ kutatásra, fejlesztésre és innovációra (K+F+I), mint az EU 15 átlaga, de a vállalatok messze elmaradnak az uniós cégek átlagától. Ennek az az oka, hogy a fejlett országokban a nagy nemzeti társaságok költik el ezeknek a forrásoknak a zömét. Nálunk kevés az olyan hazai vállalat, amelyik erre képes. A kisebb cégeknél pedig hiányzik az ehhez szükséges innovációs tőke. Az államnak ezért adó-visszatérítéssel, gyorsított amortizációs leírással, és más támogatási eszközökkel kell segítenie a folyamatot.

Ugyanakkor szükség van innovációs háttérszolgáltatásokra, az egyes projektek kivitelezéséhez szükséges szereplőket összehozó hídképző intézményekre, a HR-források fejlesztésére (például fiatal kutatók támogatására). Fontos az innovatív vállalatok előnyben részesítése azokkal szemben, amelyek csak munkahelyeket akarnak teremteni. Ennek érdekében az állam és a befektetők szempontjait egyeztetni kell, ezeknek illeszkedniük kell egymáshoz, hogy létrejöhessen az együttgondolkodás. A cél nyilván az, hogy új globálisan piacképes termékekkel állhassunk elő.

Egy speciális Cason eszköz. Járatlan utak © Cason

Kis Gergely, a GKI eNet ügyvezető igazgatója az általuk készített (az utolsó fejezetben részletesebben is ismertetett) tanulmány eredményeit boncolgatva felhívta a figyelmet, hogy a világon azt tartják: a leginnovatívabb cégek a kis- középvállalatok, mert ezzel teremtik meg a versenyképességüket. Bár a statisztikák szerint a magyar kis cégek keveset költenek K+F+I-re, nem depressziósak emiatt, s a versenyképességüket jónak ítélik meg. Ez valószínűleg részben annak a következménye, hogy Magyarországon az innovációban az új termékek bevezetését tartják a legfontosabbnak. Pedig a valódi innovációt az új módszerek bevezetése, mozgalmak elindítása jelenti. Mivel pedig nem a friss gondolatok vagy a szakértelem, hanem a pénz hiányát tartják az innováció legnagyobb akadályának, hát nem okolják magukat a gyenge innovációs teljesítményük miatt.

Szakács Ferenc, a Cason Mérnöki Zrt. elnök-vezérigazgatója viszont egy nagyon is innovatív céget irányít, amely tavaly bekerült Európa 500 leggyorsabban fejlődő vállalata közé. Amíg ez meg nem történt, maguk sem gondolták volna, milyen nagy érdeklődést képesek kiváltani termékeikkel és szolgáltatásaikkal a világpiacon. A cég idén 3 milliárd forint bevételre számít, aminek valamivel több mint a fele külföldről származik. De 2010-re már 16 milliárd forintos forgalmat prognosztizálnak, s ez a növekedési ütem még egy darabig biztosan fennmaradhat, hiszen eddig nem jelentek meg a legnagyobb potenciális piacokon.

A vezérigazgató úgy véli, egy hozzájuk hasonlóan gyorsan fejlődő cég alapérzése, hogy bármibe is fognak, abban kezdők. A szükséges ismeretanyagokat ugyanis nincs honnan vagy kitől megtanulniuk. Szerinte az innovációhoz nem kutatóközpont kell, hanem a vállalat igyekezete, hogy megújuljon. Mint mondta, a saját magukban lévő korlátokat kellett lebontaniuk ahhoz, hogy eredményesek legyenek, mert igazából nincsenek korlátok. Az innováció a gondolkodásmód megváltoztatását jelenti. A Cason filozófiai innovációja az volt, hogy felismerték: vannak olyan területek, ahol nincs konkurencia. Vagy ha van is, az olyan csekély, hogy el lehet kerülni. És ott nyugodtan lehet terjeszkedni. Ehhez folyamatos megújulás kell. Vannak, akik abban hisznek, hogy a konkurencia viszi előbbre a vállalatokat, szerinte viszont az innováció.

A Cason végül is rátalált arra a területre, ahol eredményesen tevékenykedhet. Ez pedig az adatátvitel a nagy földrajzi kiterjedésű ipari rendszerek piacán. Így lehetséges, hogy az interneten keresztül ma ők felügyelik a Mol gázvezeték rendszerének, Tripoli elektromos rendszerének, Szingapúr több biztonsági rendszerének vagy több romániai vezetékrendszernek a biztonságát. Erre a képességre speciális termékek tervezése, gyártása, a rendszerek működéséről adatokkal szolgáló eszközök elhelyezése, az információk összegyűjtése, feldolgozása és kibocsátása, s a rendszerintegráció felépítése révén tettek szert. Méghozzá úgy, hogy az eredeti cég Százhalombattán laboreszközök kereskedésével indult, de gyorsan kiderült, hogy minden eszközt és szolgáltatást, amire a vásárlóknak szükségük volna, nem lehet beszerezni. Hát ők kielégítették a keresletet. És ma is ezt teszik.  

A kormány innovációs politikájának prioritásai

1. Az értékteremtést támogató nemzeti innovációs rendszer 2. Kreatív, innovatív munkaerő 3. Ösztönző gazdasági és jogi környezet 4. Globálisan versenyképes termékek és szolgáltatások 5. Befogadó és hasznosító társadalmi kultúra

A legalapvetőbb, amit egy kormány tehet az innovációs kultúra befogadásáért, hogy garantálja a tisztességes verseny feltételeit. A mutyista országokban az innovációs index alacsony. E megállapításokat Egyed Géza, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium gazdaságfejlesztési szakállamtitkára tette. Azt sem titkolta, hogy az elmúlt 15 évben a GDP-arányos K+F+I kiadás 1 és 0,7 százalék között ingadozott, ami nagyjából arányaiban is csak fele az 1,8 százalékos uniós átlagnak. Nem csoda, ha az EU-ban e tekintetben eléggé hátul kullogunk a sorban, csak a 23-ikak vagyunk. Ha sikerülne feljutni az unió átlagának szintjére, az a 15-ik hely környékére pozicionálná az országot. Ráadásul az unióban az ilyen célú kiadások megoszlása a privátszféra és az állam között kétharmad-egyharmad arányú, miközben a vállalati innovációs költések nálunk tavaly még csak a 43 százalékot érték el, s eddig ez volt a csúcs. Az állam azonban már a GDP 0, 6 százalékát költi innovációs célokra, ami megfelel a fejlett EU átlagának.

A feldolgozóiparban nagy a növekedés. Ezen belül a gyógyszeripar meghatározó jelentőségű, s a vállalati K+F+I kiadások közel fele ide köthető. Az infokommunikációs szektor cégei további 30 százalékot tudhatnak magukénak. A maradék 20 százalékon osztozik a magyar privátgazdaság maradéka.

A lemaradásunkat jól mutatja, hogy az Európai Unió 203 régiója közül az innovációs rangsorban a közép-magyarországi a 34-ik, az összes többi pedig fényévnyi távolságra kullog. Az Észak-Alföld a 173-ik, a Dél-Dunántúl a 175-ik, a Nyugat-Dunántúl a 176-ik, Észak-Magyarország a 178-ik és a Dél-Alföld a 179-ik.

Ennek ellenére az a furcsaság, hogy az OECD országok között a technológiai exportban a high tech termékek aránya alapján Magyarország a 6-ik, s az összes exportban a high tech és a medium tech termékek együttes aránya 70 százalék. Ez pedig annak a következménye, hogy a hazánkba betelepült cégek jelentős mértékben ilyen termékeket gyártnak nálunk és exportálnak tőlünk. Továbbá 38 multinacionális vállalatnak van Magyarországon K+F központja.

Magyarország nem akar Kínával és Indiával versenybe szállni azokon a piacokon, ahol az olcsó munkaerő a meghatározó tényező, azért olyan vállalatok letelepedését és beruházásait támogatják elsősorban, amelyek a fejlettebb technológiákat preferálják. Ennek viszont egyre nagyobb akadálya, hogy mind kevésbé találni Magyarországon megfelelően képzett munkaerőt. Így az államnak az oktatásba kell fektetnie, hogy e piaci igényeknek az ország kínálata képes legyen megfelelni. A nemzetközi statisztikák azt is mutatják, hogy a magyar cégeknél a műszaki diplomások aránya is igen alacsony. Ha ez így marad, nem lesznek olyan hadra fogható emberek, akik a K+F-et művelhetnék, azaz igen nehéz lesz olyan szolgáltatásokat és termékeket előállítani, amelyekkel versenyképesek lehetünk a globális piacon – mondta Egyed Géza.

A kormányzati tervek szerint 2009-re el kellene érni egy olyan üzleti ösztönző környezetet, amely megfelel az unió legfejlettebbeket követő (második szinten fejlett) országaiban mérhető színvonalnak. A kormányzat ezzel együtt nem akarja megmondani, melyik ágazat legyen a nyerő. De látják a lehetőségét – szemben a GKI eNet tanulmányának megállapításával –, hogy a jövőben Magyarországról kinőjön egy igazi, például Nokia léptékű sikersztori.

A globalizációval mindinkább a tudásigényes termékek és szolgáltatások válnak kulcsfontosságúvá a versenyképesség növelésében, az innovációra képtelen gazdaságok mindinkább háttérbe fognak szorulni. A kutatást és fejlesztést állami ráfordításokkal lehet és szükséges is ösztönözni, de az innováció folyamatának kiteljesítése alapvetően a vállalatok feladata – olvasható az „Innovációs trendek 2007” című tanulmányban, amely számos vállalatvezető megkérdezése alapján több gazdasági szektort is vizsgált az innováció szempontjából. A válaszokból kiderült, hogy azok a cégek a leginnovatívabbak, amelyeknek a piacain a legerősebb verseny, s hogy az informatika megfelelő alkalmazása minden szektorban a siker kulcseleme.

© GKI eNet

A kiskereskedelemben kiemelkedő az innováció iránti igény: minden kereskedőcég próbálja ötletekkel és gyorsasággal megelőzni versenytársait. A kisebbek számára a jó minőségű, egyedi áruk kínálata és a megkülönböztetett kiszolgálás jelenti a kiutat a nagyvállalatokkal szembeni piacvesztésből, ugyanakkor az egymással versenyző multinacionális vállalatok számára a folyamatos újítások – kapcsolódó szolgáltatások, szórakozási lehetőségek – adják meg a lehetőséget a piaci részesedés megtartására. Minden szereplő számára új perspektívát nyit az internetes értékesítés, bár a szabályozási környezet bonyolultsága és az elektronikus kereskedelem szempontjából kiforratlan törvény a piac fejlődésének útjában áll.

A szállítmányozás és logisztika kedvező földrajzi helyzetünk miatt ígéretes terület, de Magyarország adottságaiban több a lehetőség, mint amennyit jelenleg kihasználunk. A magyar éves átlagos áruszállítási teljesítmény több mint fele az országon áthaladó tranzitforgalom, amelyhez nem adunk értéket. Az innovációban hatalmas a különbség a vasúti és a közúti szállítás között. Az utóbbit sokszereplős, éles piaci verseny jellemzi, ahol az újítási képesség a fennmaradás nélkülözhetetlen eleme. A kisméretű hazai fuvarozócégek és a külföldi társaságok megjelenése mellett nemzetközi elismerést kiharcoló, magyar érdekeltségű vállalatok nőttek fel. A sikeres hazai közúti fuvarozók kiemelt szerepet szánnak üzleti folyamataik informatikai támogatottságának, hogy az éles versenyben optimalizálják kapacitásukat, útvonalaikat, munkatársaik terhelését, és lehetővé tegyék a megfelelő tervezést. Integrált elektronikus rendszerekkel követik nyomon szállítmányaikat, s teszik átláthatóvá adminisztrációjukat. A magyar vasúti szállítás versenyképességének megtartásához hasonló szemlélet létrejöttére volna szükség.

A világ leginnovatívabb cégei 2005-ben a k+f kiadások alapján, milliárd font

Cégnév	Ország	Iparág	K+F kiadások
1. Ford Motor	Egyesült Államok	Autóipar	4,68
2. Pfizer	Egyesült Államok	Gyógyszeripar	4,33
3. General Motors	Egyesült Államok	Autóipar	3,90
4. DaimlerChrysler	Németország	Autóipar	3,88
5. Microsoft	Egyesült Államok	Szoftver	3,84
6. Toyota Motor	Japán	Autóipar	3,73
7. Johnson & Johnson	Egyesült Államok	Gyógyszeripar	3,68
8. Siemens	Németország	Elektronika	3,54
9. Samsung Electronics	Dél-Korea	Elektronika	3,17
10. GlaxoSmithKline	Egyesült Királyság	Gyógyszeripar	3,14

Forrás: Kereskedelmi és Ipari Minisztérium, Egyesült Királyság

Az idegenforgalomban az utazásszervezők és a szálláshelyek körét egyaránt szigorú ár- és minőségi verseny jellemzi. Az internetes foglalások és a gyors összehasonlítás lehetősége arra késztetik a piaci szereplőket, hogy egyénre szabott ajánlatokkal álljanak elő. A másik oldalon az önkormányzatok, társulások és kistérségek saját turisztikai stratégiájuk részeként turisztikai szervezeteiket, online megjelenésüket önállóan igyekeznek kialakítani, országosan átgondolt, egységes turisztikai stratégia nélkül, amely keretbe foglalhatná a jövőbeni fejlesztéseket.
A kutatás kitér arra is, hogyan értékelik helyzetüket a jövő innovátorai, a végzős egyetemisták. A hallgatók hiányolják a gyakorlatias képzést és általában úgy látják, kevés lehetőségük adódott a különböző vállalatok működésének megismerésére, ugyanakkor elégedettek az elméleti oktatás színvonalával.

Meixner Zoltán